Zalatáj Kiadó

A feudálkommunista rendszer már nem működik, körvonalazódik viszont az új, vadkapitalista világ…
Fotó: Facebook

Sosem gondoltam volna, hogy olvasmányosan, sok-sok humorral is meg lehet írni a rendszerváltás regényét. Radosza Sándor legújabb munkája, a Szent Menyus Társaság az ékes cáfolat erre. A pedagógusból lett író úgy rajzol árnyalt képet zavaros közelmúltunkról, hogy egy szerelmi szál a vezető motívum, a korabeli közállapot – a lényeg – „csupán” háttér. Trükkös korról fortéllyal ír. 1989-ben, a rendszerváltás hajnalán játszódik a regény. Kopárdon vagyunk, egy képzeletbeli faluban, ahol a hajdani pártfunkcionáriusokból új kapitalistákká lett elvtársak a saját nevükre akarják íratni a téeszföldeket, a kiürült orosz laktanyát és minden létező és bekebelezhető ingót és ingatlant.

Fotók: Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság

A zalai rendőrök befejezték a halált okozó testi sértés miatt folytatott nyomozást.

Marco Rossi megérdemeltnek nevezte a döntetlent.

Marco Rossi szövetségi kapitány megérdemeltnek nevezte a magyar labdarúgó-válogatott által elért 1-1-es döntetlent a csoportelső németek ellen a Nemzetek Ligája utolsó fordulójában.

A Hősök terén…

Nem akármilyen gesztusnak lehettek a tanúi a járókelők kedden Budapesten.

Ha beszélni tudnának a kőoroszlánok…
Fotó: MTI

Mintha átok ülne rajta, botrányok sora fűződik a ma százhetvenöt esztendős Lánchídhoz, a főváros ékkövéhez. Hányattatott históriája regénybe illő. Kezdődött azzal, hogy megálmodója és mecénása, gróf Széchenyi István – bár megélte a híd átadását – sosem mehetett át rajta, szegény. (Ellenben 1848 nyarán, az építkezés legvégén, amikor az utolsó beemelendő elemet tartó csigasor vonólánca a munkahíddal együtt leszakadt, kis híján maga is odaveszett; sokadmagával a hömpölygő folyóba zuhant.) A gondviselés vérforraló grimasza, hogy a csodás alkotást – Clark Ádám skót mérnök munkáját – 1849. november 20-án az a Julius Haynau osztrák táborszernagy avatta fel, aki pár héttel korábban Aradon még bitókat ácsoltatott elbukott szabadságharcunk hőseinek. (Az első lovas kocsi, amely 1849. január 1-jén átment a még át nem adott hídon, a Szent Koronát menekítette Debrecenbe az érkező Windischgratz seregei elől.) Száz évre rá, 1949-ben, a világháborúban lebombázott híd újjáépített változatának átadóünnepén egy másik szörnyeteg, Rákosi Mátyás mondta az avatóbeszédet. (A jelen is méltatlan a csodálatos Duna-hídhoz – tavalyi felújítása eltapsolt fővárosi milliárdokról szólt.)

A hülyeséget kellene megadóztatni… A tehenek véleményét még nem ismerjük.
Fotó: Facebook

Dánia 2030-tól megadóztatja az állattenyésztőket a „böfögő és bélgázképző szarvasmarháik által kibocsátott üvegházhatású gázok után”. A skandináv állam vezetése megelégelte, hogy a hatmilliós országban mintegy másfél millió tehén folytat – visszaesőként – klímakárosító metántermelést. Elég volt! A kabinet úgy ítélte meg, hogy a rengeteg tehénkárosanyag-kibocsátás veszélyezteti a dán lakosság – sőt az egész emberiség – egészségét. Meglepő módon a megadóztatott gazdák lelkesen támogatták a kezdeményezést.

Az ügyészség próbára bocsátást alkalmazott.
Fotó: Zalatáj

A 30 éves, Zalaegerszegen albérletben élő nő 2024. május 4-én az éjszakai órákban egy vármegyeszékhelyi panzióban találkozott a sértett férfival, akinek szexuális szolgáltatást ígért.

Péterünk a Duna-part felé tántorog, majd vízbe repül a telefon…
Fotó: Facebook

A pillangóval gondom van, de gyorson és háton tűrhetően, mellen elég jól úszok.

A képen az üzbég vendégek a zalai vezetőkkel és a vállalkozások képviselőivel.

2024. november 18-án délelőtt Aybek Shakhavdinov, az Üzbég Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete által vezetett delegáció érkezett Zala vármegyébe. A nagykövetet Begzod Paygamov, kereskedelmi és befektetési ügyekkel foglalkozó tanácsos, valamint Shokhruz Samadov, politikai, kulturális és humanitárius ügyekért felelős első titkár is elkísérte.