Magyarország útban van

2022. 09 16. 09:10

Országjelentést-készítők – avagy a politikai prostitúció

Magyarország még mindig lesz, amikor az Európai Unió már nem.

Rui Tavares, Judith Sargentini, Gwendoline Delbos-Corfield… Egy portugál úriember, egy holland és egy francia úrhölgy. Nem udvariatlanság, hogy az úriember szerepel elöl, mert időrendi sorrendet követek.

Tavares, a portugál van előbb, őt követi a holland Sargentini, majd a francia Delbos-Corfield jön a sorban. Utóbbi napjaink hőse. Tavares és Sargentini kikövezték útját.

Portugál, holland és francia. A nemzetiségüknek később lesz jelentősége.

A közös nevező a három igen erősen disztingvált európai politikusnál, hogy náluk jobban a világon (na jó, Európában) senki sem tud kitűnőbb országjelentést készíteni egy ugyancsak európai, mi több, egy szuverén, de az EU-s közösséghez tartozó országról.

Rui, Judith és Gwendoline…

Az EU „szentháromsága.” Okosak és szépek. Mindhárman kellő ismeretekkel rendelkeznek a célországról. Sokszor jártak ebben a középkorban ragadt országban, híreiket legalább száz független hírforrásból szerezték. Még az Orbán-kormány rabságában vergődő ellenzéki politikusokat is megkérdezték. Annyira elmélyedtek a helyzetfelmérésben a balliberális oldalon, hogy a kormányzópárt politikusaira már nem is maradt idejük. Semmi baj, ezeket az információkat hitelesen tálalta nekik Dobrev Klára, Ujhelyi István, Cseh Katalin, Donáth Anna és a többi lánglelkű demokrata.

Tavares, Sargentini és Delbos-Corfield. Okosak, szépek, s persze tárgyilagosak. Igazi európaiak. Náluk jobban senki sem tud elfogulatlan országjelentést készíteni…
Fotók: MTI, AFP

Rui, Judith és Gwandoline… Nem tudom honnét veszik az erkölcsi fölényüket, hogy országjelentést készítsenek egy olyan országról, amit nem is ismernek. Csak azért, mert ezt a megbízást kapták?

Kezdhették volna a „tényfeltáró” munkájukat saját nemzetük vizsgálatával és bűnbánatával.

Portugál, holland és francia. Szerintem azzal kellett volna kezdeni országjelentést készítő munkájukat, hogy nyilvánossá teszik hazájuk bűneit, amit a gyarmatosítás során elkövettek. (Sargentini esetében a srebrenicai mészárlás súlyosbító tényező.) S ha majd bűnbocsánatot kapnak, talán ítélkezéssel is foglalkozhatnának.

Így most már egyértelmű, hogy a demokrácia hazug nyugat-európai álarca mögé bújva aljas módon lehet támadni egy olyan országot, amelynek élén négy egymást követő választáson kétharmados többséggel győztes pártszövetség áll.

Kedves Rui, Judith és Gwendoline! Maguk és aljas megbízóik már sehol sem lesznek, amikor Magyarország még létezik. Ám, hogy ez a jelenlegi Európai Unió még életben lesz-e, arra nem mernék fogadni.

Ekler Elemér