Zala is adott hősöket
Nem kértek kegyelmet Haynautól

Csány László politikus, miniszter, az 1848–49-es szabadságharc vértanújának arcképe a Göcseji Múzeum állandó Deák-kiállításán a kehidakustányi Deák-kúriában. Az arckép E. Morin 1851-ben készült litográfiájának reprodukciója.
Forrás: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Méltatlanul kevés figyelmet kapott az utókortól az 1848–49-es forradalom és szabadságharc két polgár vértanúja, Csány László (Zalacsányban született – a szerk.) és báró Jeszenák János, holott – nagy csinnadrattával végrehajtott kivégzésük is zord bizonyság rá – a nemzet legelejéhez tartoztak. Kettejük mártírhalálára négy nappal az aradi tábornokok kivégzése után került sor Pesten, az Újépület melletti fapiacon. Szinte ugyanott, ahol sortűz oltotta ki gróf Batthyány Lajos miniszterelnök életét.
Miért nem Gyurcsányt kérdezte Dávid Ferenc?
Az árnyékminiszter árnyékra vetődött

Dávid Ferenc, a DK képviselője. Fatolvajnak nevezi, aki fával fűt, ellenben a multicégeket nagyon sajnálja…
Fotó: MTI/Kovács Attila
Az euró nagyszerűségéről hozsannázik a Népszavában Dávid Ferenc látnok, a DK árnyékminisztere. „Megnyugtató, hogy bár a kormány folyamatosan gyalázza az Európai Uniót, a magyarok kétharmada pártolja az euróbevezetés és a forint lecserélésének gondolatát” – kezdi írását a megmondóember. Forrásmegjelölés ugyan nincs a „kétharmadhoz” (talán Pulai mérte ezt is), de ez nem zavarja a szerzőt, levonja a konzekvenciát: „A magyar polgárok tehát európártiak.” Aztán jönnek az euró melletti „érvek”: „Az EU 27 tagállamából 19-ben lehet már euróval fizetni, Horvátország pedig 2023. január 1-jétől állítja rendszerbe a közös fizetőeszközt. […] Románia is hivatalos formában jelezte, hogy csatlakozni fognak az eurózónához stb.”