Zalatáj Kiadó

Fotó: MTI

Ha a 2006-ban megsérült tüntetők szobrot kapnak, ott kell állnia mellette a megsérült rendőrök emlékművének is, akik életük kockáztatásával is megvédték a város népét a szélsőjobbos utcai harcosok pogromjától – írja Batka Zoltán a Népszavában. Javaslatát adatokkal is alátámasztja: 399 rendőr sérült meg, közülük 47-en súlyosan. A szerző szerint agyrém, hogy míg a magyar rendőrökre támadó megsérült tüntetőket hőssé avatta az Orbán-kormány, a sérült rendőrök egy kanyi vasat sem kaptak a helytállásukért. („Kár, hogy egy vasat se kaptak. A lábukról hiányzik a nehézvas” – írja egy kommentelő. Egy másik azt kérdi, hogyan kaptak volna jutalmat a rendőrök, ha nem lehetett őket beazonosítani?)

Kiemelkedő természeti értékünk.
Fotó: birdo-azevmadarfotosa.hu

A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely szerint a faj megőrzésében óriási a magyar természetvédelem felelőssége, mert a kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk.

Résztvevők a nagyenyedi sétatéri diákemlékműnél tartott megemlékezésen 2023. január 8-án.
Fotó: MTI/Kiss Gábor

1849. január 8-án este megszólaltak a Nagyenyed melletti román falvak templomharangjai, majd Axente Sever kiadta a parancsot tízezres martalóccsapatának: „Enyednek pusztulnia kell!” A 27 éves haramiavezér az osztrák Puchner tábornok utasítását követte; Erdély főhadparancsnoka nem sokkal előbb „felkérte”, pusztítsa el a magyar várost. Sever banditái már korábban, 1848 őszén nekiláttak a magyarpogromoknak, ám akkor a közelben állomásozó honvédcsapatok miatt még nem tudtak igazán „kibontakozni”. Decemberben azonban, amikor Bem tábornok kivonta seregeit a térségből, Sever elérkezettnek látta az időt, a martalócok megrohanták a védtelen várost. A gyújtogató, gyilkoló, fosztogató előemberek szörnyű pusztítást végeztek a nagyenyedi magyarok között. A túlélők elbeszélései minden képzeletet felülmúltak. Történészek 1500-2000 főre becsülik a halottak számát, több ezren menekülés közben halálra fagytak a mínusz húsz fokban. A román történetírás nem ír a vérengzésről.

Marco Rossi és Szoboszlai Dominik.
Fotó: Csudai Sándor

„Mondanám, hogy 2024 vízválasztó lesz a magyar sport jövőjét illetően, de nem lesz az” – tájékoztatja olvasóit Varga T. Róbert jövendőmondó a Népszavában. Bár ő is felajzva várja a magyar labdarúgó-válogatott szereplését az Európa-bajnokságon, ahol „Marco Rossi szövetségi és Szoboszlai Dominik csapatkapitány vezérletével még a továbbjutás is benne van a pakliban”, és a párizsi olimpia is izgatottá teszi, ahonnan „akár tíz aranyat is hazahoznak honfitársaink”, azért csak vegyünk vissza az arcunkból, javasolja. Varga T. keble sokkal jobban dagadna a büszkeségtől, ha – innen idézem, oly átéléssel fogalmaz – „nem kellene tanároknak a diákjaikkal iskolákat élőfallal körbeállniuk, mintegy segélykiáltást hallatva, hogy mindjárt éhen döglenek, vagy nem kellene végignézni, amint összeroskadó kórházak maguk alá temetnek műtétre váró ezreket”.

Kaizinger Balázs lesz az első magyar lovas az olimpián 1996-óta.

Kaizinger Balázs a lovastusa regionális rangsora alapján kvótát szerzett a párizsi olimpiára.

Akár ha pajkos gyermek szakítaná fel az égi dunnát, a dermesztő éjben puha fehér pihék kavarognak, aztán szédítő táncuktól elfáradtan, egymás ölébe hullva megtapadnak fűn, fán, kerítésen és a pislogó ablakú házak taraján. A magasztos éji csendben megszólal egy orgona, és a templomban előbb bátortalanul, majd egyre erősebben, egye diadalmasabban felzeng a mennyből az angyal.

Rosszul taktikázott a diktátor…
Fotó: Photo by Barbara Pflaum/IMAGNO/APA-PictureDesk via AFP

Romániában ilyentájt, december 21-én és 22-én szoktak megemlékezni az 1989-es forradalom kitörésére – alighanem Ceausescu diktátor utolsó beszéde, illetve elmenekülése okán. Akiknek azonban jobb az emlékezetük – és a gerincszerkezetük –, már december 15-én megteszik ezt. Azon az emlékezetes napon (34 éve) a temesvári nép élete kockáztatásával kiállt a meghurcolt református lelkész, Tőkés László mellett. (Román „történészek” szerint a városi megmozdulás csak elhanyagolható apróság volt a változások elindításában.)

Megtelt a novai templom.

Koncert várta az érdeklődőket advent harmadik vasárnapján Nován a Nagy Boldogasszony-templomba. Nagy Tamás plébános szólt az ünnepről, majd megszentelte a templom új orgonáját. A régi orgona az elmúlt év végén elromlott, megjavítani nem sikerült, ezért új hangszert vásárolt a plébánia.

A végzés jogerős.

A Zalaegerszegi Járásbíróság tárgyalás mellőzésével döntött annak a vasúti dolgozónak az ügyében, aki karácsonyi szolgálati ideje alatt úgy lerészegedett, hogy nem volt képes fogadni az érkező vonatokat.