Búcsú Keszthely labdarúgásának legendás alakjától

Sebestyén Péter a Vas megyei Perenyén született 1952. augusztus 25-én és Szombathelyen vált NB I-es labdarúgóvá. 1973. október 7-én a Csepel ellen mutatkozott be a középpályán az első osztályban. 1979. június 16-án a Tatabánya elleni 65. NB I-es meccsén köszönt el a vasiaktól és a fővárosba, az MTK-hoz igazolt. Ott 1979 és 1981 között 55 ízben játszott az NB I-ben. Különösen jól emlékszem arra a 90 percére, amikor 1977 tavaszán az Üllői úti új pályán az ő két góljával 2-1-re a vasiak nagy meglepetésre legyőzték a Ferencvárost.

1981-ben pedig dr. Török Lajos révén hívta és vitte a kor NB II-es élcsapata, a Keszthelyi Haladás a középpályára. 1981. október 18-án 5.000 néző előtt a rivális Tapolcai Bauxit elleni rangadón lépett a legendás Balaton-parti pályára először Hajba, Kovács L., Filó, Bagó, Gáspár, Antoni, Galántai, Szabó K., Kiss és Rácz mellett Gellei Imre csapatában és kihagyhatatlanná vált a Haliból. 129 NB II-es kék-fehér mezben lejátszott bajnoki meccsén 25 gólt szerzett és ezzel a Haladás történetének harmadik legeredményesebb játékosává vált a másodosztályban. Minden idők egyik legjobb keszthelyi középpályása volt.

Az 1987-es NB II-es kiesés után megfogalmazódott Keszthelyen az azonnali visszajutás igénye, ehhez pedig az alapot az adta, hogy visszahozták a kispadra Gellei Imrét, Sebestyént pedig rábeszélték a folytatásra és ő maradt még egy évig.

Azután Ausztriába igazolt, majd visszatért a Balaton fővárosába és 1991-ben megszervezte az öregfiúk csapatát. Látva a Haladás visszaesését, 1993-ban megalapította az FC Keszthelyt. Éjjel-nappal dolgozott rajta:  játszott, edzősködött, szervezett, elnök és pályagondnok volt egy személyben. Az FCK hivatalos bajnoki korszaka 1994. augusztus utolsó napján indult.  Rögtön megnyerték a városkörnyéki bajnokságot és 1995. őszétől a Zala megyei bajnokság I. osztályában szerepeltek. Ő volt az edző, de játszott is Major, Varsányi, Pátkai, Bagó Torsa, Csikos, Purt, Farkas és Torsa mellett.

Hihetetlen meggyőző erővel sorra beszélte rá egykori játékostársait az újrakezdésre, így 1998-ban – 46 éves volt – Zala megye bajnokai lettek és az NB III-ba jutottak.

Pár év kitérő után 2007-ben visszajött Keszthelyre, ügyvezető elnök lett a kék-sárga csapatnál és 1800-ra növelte a tagságot. Később Szombathelyre költözött, de a labdarúgástól nem szakadt el. 2025. augusztusában még ott volt a dr. Török Lajos szervezte hagyományos balatongyöröki találkozón, de már látszott rajta a betegsége, ám büszkén mutatta prospektusait, hogy milyen találkozókat szervez a vasi székhelyen.

2026. május utolsó napján hunyt el 74 évesen. Bogáti, Molnár, Kanász, György dr., Szimacsek és Filó után ő is befejezte földi pályafutását a keszthelyi labdarúgás aranykorszakának játékosai közül.

A jövő évben 125. születésnapját ünneplő keszthelyi labdarúgásért nála többet pályán és pályán kívül kevesen tettek. Személyében korszakos legendája távozott a keszthelyi sporttörténelemnek.

Nyugodj békében Péter, emléked megőrizzük!

Iglódi Endre