Fejlődésmenete egy évig tart.
Fotó: Időkép

A Magyar Rovartani Társaság szintén online szavazást hirdetett meg az Év Rovara cím birtokosának kiválasztására.

A kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak életmódja, életkörülményei is előtérbe kerülnek, így bemutatása a természetben zajló biológiai folyamatok, változások jobb megértését is szolgálja. A védett vagy védendő fajok megismertetése nemcsak a rovarvilág jelentőségére, hanem a természetvédelem fontosságára is ráirányítja a figyelmet.

Idén az Év Rovara verseny jelöltjeiként a szervezők olyan fajokat választottak, amelyek különböző életszakaszukban faodvakhoz kötődnek, ott fejlődik ki a lárvájuk, ott táplálkoznak vagy oda húzódnak be pihenni. Hazánkban egyre fogyatkoznak az idős, odvas fák, így ezzel a három fajjal erre a különleges mikroélőhelyre és fontosságára szerették volna felhívni a figyelmet. A három jelölt faj a remetebogár (Osmoderma barnabita), a párducfoltos hangyaleső (Dendroleon pantherinus) és a gyászbagoly (Mormo maura) voltak.

Az Év Rovara 2026 címet a párducfoltos hangyaleső nyerte el. Az online és papíralapon beérkezett, összesen 5605 szavazat majdnem felével – 2731 vokssal – a párducfoltos hangyaleső lett idén a győztes. Második helyen végzett – 2162 szavazattal – a remetebogár és a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a gyászbagoly röppenhetett 712 vokssal.

Magyarországon védett, eszmei értéke 50.000 Ft.
Fotó: wikipédia

És hogy mi lehet tudni a 2026 Év Rovaráról? A párducfoltos hangyaleső a hazai hangyalesőfauna közepes termetű faja; hegyes szárnyai kissé hosszabbak, mint a teste. Magyar neve a tudományos név fordításából eredeztethető, ami utal az elülső szárny hátsó szegélyén lévő „párducfoltra” (vagy szemfoltra). Ez a háztetőszerűen összecsukott szárnyakon látható a legjobban. A szárnyát további mintázati elemek is díszítik. Nagyon dekoratív megjelenésű rovar. Teste többnyire sárga, karcsú lábai meglehetősen hosszúak és vékonyak. Csápja is hosszú, vége enyhén megvastagodott.

Az imágók gyengén repülnek, a mesterséges fény vonzza őket. Nyár közepén rajzanak, éjszaka párzanak, petéiket faodvakba helyezik. Fejlődésmenete egy évig tart; három lárvastádium után bábozódik. A lárvák és az imágók is ragadozó életmódot folytatnak. A lárvák a faodvakban más rovarok lárváit és imágóit zsákmányolják. Jellegzetességük, hogy tölcsért nem építenek, és dús testszőrzetet viselnek.

Hazánkban természetközeli élőhelyeken, domb- és hegyvidéki melegkedvelő erdőkben és nagy folyók menti ligeterdőkben fordul elő, de lárváját kimutatták régi épületek, erősen szuvas tetőszerkezeti famorzsalékában is.

Palaearktikus faj, elterjedése Európától Észak-Kínáig húzódik. Hazánkban ritka, mert odvasodó fákból is egyre kevesebb van az erdeinkben.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50.000 Ft – írta a Magyar Rovartani Társaság a jelölteket bemutató ismertetőjében.