Lázadnak az agyhalottak?

A Tisza Szigeteken szorgalmasan szervezik a főnök országjáró programját. Közben a külpolitikáról sem feledkeznek el. Az egyik buzgó aktivista meg is jegyezte a pártelnöknek:

– Péter, hát gratuláltunk a megválasztott amerikai elnöknek, megírtad, hogy készen állunk a közös munkára. Nem kellene időpontot kérni a Fehér Háztól?

A főnök felhorkant:

– Hallgass, te szerencsétlen büdösszájú! Csak nem gondolod, hogy mi megyünk oda! Én felajánlottam az együttműködést, jöjjön az elnök hozzánk. Legalább a felesége átruccanhat a szomszédba, meglátogathatja a rokonait… Összehozunk egy jó kis találkozót, meghívjuk a mentelmi jogom két buzgó őrzőjét, Ursulát és Manfredet is. Legyen tisztában végre Donald azzal, hogy Viktornak befellegzett.

A büdösszájú aktivista megszégyenülten kisomfordált fogat mosni a mosdóba, de a főnök folytatta:

– Figyeljetek agyhalottak! Az országjárást folytatjuk, nem tűrök ellentmondást. Kutassatok fel minden gyermek- és szociális intézményt, idősotthont, ahol éppen felújítás zajlik, s nagyszerű vágóképeket lehet készíteni az áldatlan állapotokról! Zala vármegyét, ezt a fideszes fészket se hagyjátok ki a sorból. Zala?… Ott folyik az a patakocska? Mi az a Tiszához képest. Remélem ott lesz ez az agresszív, mocskosszájú volt sportriporter is, most majd frappáns választ kap tőlem homéroszi jelzők kíséretében a pécsi ámokfutása után.

Az agymosott, büdösszájú aktivisták újra belemerültek a főnök programjának szervezésébe. Valaki aztán ismét megpróbálta áttörni a vezér szellemi védőburkát.

– Péter! Régen voltál a Sándor-palotában… Pedig milyen nyüzsgő  élet folyt ott korábban. Rangosabbnál rangosabb vendégek fordultak meg, s te mindig ott voltál a meghívottak között az első sorban.

A büdösszájú, agyhalott aktivista megjegyzése telibe találta a vezér hiúságát.

– De mit kellett ezért kiabálnom, veszekednem az ottaniakkal… Nehezen akarták megérteni, hogy nekem jár ez a kiváltság, nem akárki vagyok, de megváltozott a helyzet, amióta ez az öregember van ott. Alig van valamire való vendég, fogadás. Nincs is miért bemennem. Lehet, hogy ott is váltani kellene? Engem azonban egy másik poszt jobban érdekel, de a miniszterelnök nem mer kiállni velem vitázni. Inkább ezt a goromba, mucsai, primitív egykori sportriportert küldi, aki még arra is képes, hogy nadrágszíjjal nekem essen, s késsel hadakozzon!…

Egy este, lefekvés előtt Péterünk Az Ezeregyéjszaka meséit olvasta. Aztán azt álmodta, hogy a bukott szíriai vezér repülőgépe az elnökkel Budapesten, a Liszt Ferenc repülőtéren szállt le. Ébredés után az álomfejtő Hazug Hang meg is erősítette a pártelnök éjszakai látomását. Lett is belőle hatalmas mellélövés, egy bődületes álhír.

Péterünket legkevésbé ez zavarta. Sokkal inkább agyhalott EP-képviselői. Úgy tűnik lassan-lassan ébredeznek a hamis álomból, rosszul esett nekik a pártelnök agy(nem)működésükre használt jelzője. Úgy döntöttek, hogy nem teszik be a fizetésükből a havi ezer eurót a Tisza Párt kasszájába. Arról nem esett szó, hogy a döntés hátterében talán a párt tisztázatlan pénzügyei is lehetnek. Ki tudja merre sodorhatta a Tisza árja az euróezreket…

Ekler Elemér