A karikafalvi lókötő
Zalai népmesék a XXI században (2.)

– Tudjátok, ezt a lókötőt kivonták a forgalomból 72 órára, s csend is volt Karikafalván…
Rajz: Farkas László
Van ebben a tündérszép zalai vármegyében egy egészen kicsi falu, Karikafalva a neve. Van itt egy különleges ménes, őshonos magyar lovakkal.
S van ennek a kis falunak egy nagy lópecére, aki előszeretettel köti el a lovakat ebből a ménesből. Villás Leonárdnak szenvedélyévé vált a lótolvajlás (más csíntevéséről most ne is essék szó).
Villás Leonárdot korábban lóelkötés, állatkínzás és egyéb bűncselekmények miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, de szenvedélyét ez sem csillapította.
A jól ismert ménesből választott ismét lovat. A ló azóta sincs meg, de elkötője ismét szeretett falujában, Karikafalván hajthatja álomra a fejét. A rendőrség ugyan nyakon csípte, de 72 óra elteltével szabadon kellett engedni az őrizetből. Kezdeményezték ugyan letartóztatását, de az ügyészség ezt nem találta fontosnak.
Nyilván vannak ennek okai. Mint a népmesékben. Hátrányos helyet, ellátatlan gyermekek, idős szülők. Mi lesz velük, ha a megélhetési bűnözésből nem csurrannak-cseppennek a dénárok.
Gyerekek nincsenek a háztartásában, a két gyermek a vármegye déli városában él az anyjukkal – mondta lapunknak a hírt hozó holló.
A börtönök viszont zsúfoltak. Csak előjegyzés után évekkel később lehetne rabosításra jelentkezni a porkolábnál.
Ekler Elemér