Törvény a magyar épÃtészetrÅ‘l
A legfontosabb részletekrÅ‘l adott tájékoztatást Lengl Zoltán állami főépÃtész

Lengl Zoltán: – Már a törvényjavaslat koncepcióját is széles körű szakmai egyeztetés előzte meg.
Fotó: Zalatáj
Az Országgyűlés 2023. december 12-én elfogadta a magyar épÃtészetrÅ‘l szóló törvényt. Az új jogszabály több törvényt vont össze: a mérnöki és épÃtész kamarákról, az épÃtett környezet alakÃtásáról és védelmérÅ‘l, a településkép védelmérÅ‘l, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról szólót, valamint a kulturális örökség védelmérÅ‘l szóló törvények műemlékekre és műemlékhelyekre vonatkozó fejezeteit. Az elÅ‘terjesztÅ‘ Lázár János épÃtési miniszter célként jelölte meg a települések értékeinek megóvását, a zöldfelületek védelmét, a hatósági engedélyezés egyszerűsÃtését.
A Zalatáj Kiadó kérésére a Zala Vármegyei Kormányhivatal állami főépÃtésze, Lengl Zoltán tájékoztatta olvasóinkat az új törvény legfontosabb részleteirÅ‘l.
– Már a törvényjavaslat koncepcióját is széles körű szakmai egyeztetés előzte meg, amit a törvénytervezet normaszövegének szakmai és társadalmi egyeztetése követett. A törvény hatályba léptetése négy ütemben történik, egy része 2023.december 30-tól már hatályos, a következő lényeges változások 2024. október elsejétől várhatóak – mondja elöljáróban Lengl Zoltán.
A törvény céljai között szerepel:
A polgári jó Ãzlés elÅ‘segÃtése és az életminÅ‘ség javÃtása.
Az épÃtészeti örökségünk és zöldfelületeink megÅ‘rzése és védelme.
A hazai városok és községek sajátos településképi értékeinek megóvása.
A kiszámÃtható településtervezés és a takarékos területgazdálkodás elÅ‘segÃtése.
Az épÃtési szabályok olyan tartalmú megállapÃtása, amely a fenntartható fejlÅ‘dés környezet- és klÃmavédelmi szempontjainak érvényesÃthetÅ‘ségét és a magyar épÃtésgazdaság fejlÅ‘dését szolgálja a magyar épÃtési anyagok felhasználásával.
Az épÃtett környezet akadálymentesÃtésének és az egyenlÅ‘ esélyű hozzáférés elÅ‘segÃtése.
Az épÃtési folyamat során a tájépÃtészet szerepének erÅ‘sÃtése.
Az épÃtett környezetnek az érintett lakosság, illetve a civil és gazdálkodó szervezetek véleményének kikérésével történÅ‘ alakÃtása.
Az épÃtett környezet tervezése, kialakÃtása során az egyetemes tervezés követelményének érvényre juttatása.
A legfontosabb változások között emlÃtette az állami főépÃtész az épÃtészeti tervtanácsok és a főépÃtészek szerepének megerÅ‘sÃtését, a fÅ‘mérnöki és fÅ‘tájépÃtészeti szervezetrendszer felállÃtását. Az egyszerű bejelentés tudomásulvételi eljárássá alakul, illetve újra közös önkormányzati rendelet szabályozza az épÃtés rendjét és a településképet. Bevezetik a zöldfelületi tanúsÃtványt, műemlékvédelmi ösztönzÅ‘ és támogató rendszer jön létre és protekcionista épÃtésgazdasági intézkedések lépnek életbe.

Az Országgyűlés 2023. december 12-én fogadta el a magyar épÃtészekrÅ‘l szóló törvényt.
Fotó: epiteszforum.hu
Lengl Zoltán a törvény alapelveiből kiemelte:
Az épÃtészeti minÅ‘ség érvényre juttatását, az épÃtési folyamatokat a valós igényekhez kell igazÃtani, kerülni kell a felesleges beavatkozásokat. ElÅ‘ kell segÃteni a helyi gazdaság és a helyi közösségek, a helyi identitás elÅ‘segÃtését.
Az új beépÃtésre szánt területek kijelölése helyett a barnamezÅ‘s területek revitalizációját kell elÅ‘nyben részesÃteni, és kiemelt figyelmet kell fordÃtani az épÃtészeti örökség megóvására és méltó hasznosÃtására.
SzigorÃtásra kerül az új beépÃtésre szánt területek kijelölése – mondta az állami főépÃtész. – Az erdÅ‘- és zöldterület nagysága a településen belül összességében nem csökkenhet. A település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az új beépÃtésre szánt terület kijelölésével nem csökkenhet. A beépÃtésre szánt területeket 500 méteres beépÃtésre nem szánt zöldgyűrűvel kell körbevenni a szomszédos település beépÃtésre szánt területével való összenövés megakadályozása érdekében. Az egészségügyi és oktatási, közmű- és infrastruktúra kapacitás rendelkezésre állását egy új lakóterület kijelölésénél igazolni kell. Ha a tervezett új beépÃtésre szánt terület 5 km-es környezetében, az adott település közigazgatási területén belül az adott fejlesztés megvalósÃtására alkalmassá tehetÅ‘ barnamezÅ‘s terület van, akkor új beépÃtésre szánt terület csak kiemelt közérdek esetében jelölhetÅ‘ ki. Változás lesz az önkormányzati feladatok ellátásában is – emlÃtette Lengl Zoltán. – Az önkormányzatoknak főépÃtészt kell foglalkozniuk (önállóan vagy társulásban) 2025. január 1-jétÅ‘l. A legalább 10 település vonatkozásában főépÃtészi feladatot ellátó főépÃtészek és munkatársaik foglalkoztatásához az állam költségvetési támogatást is biztosÃt. A helyi épÃtészeti tervtanács felállÃtása 2025. január 1-jétÅ‘l kötelezÅ‘ lesz a járásszékhelyi városokban (174 település), a fÅ‘városi kerületekben (23 kerület) és a fÅ‘városban. Új jogorvoslati rendszer kerül bevezetésre a településképi vélemények esetén, ezzel kibÅ‘vül a területi és az országos épÃtészeti tervtanácsok feladatköre. Az önkormányzatok településterveit 2027. június 30-ig felül kell vizsgálni, a településképi rendeleteket és a helyi épÃtési szabályzatokat egy rendeletbe kell szerkeszteni. Az 5000 lakos alatti településeken – fÅ‘szabály szerint – csökken a településtervek kötelezÅ‘ tartalma.
– A jogszabály megemelte a kiemelt beruházások küszöbértékeit, Ãgy (a közcélú beruházások kivételével) azok a beruházások tartozhatnak ebbe a körbe, amelyek legalább 100 milliárd forint költségigényűek és legalább 100 új munkahelyet hoznak létre, vagy ipari parkban, logisztikai parkban jönnek létre, esetleg valamely kiemelt státuszú üzem, gyár beszállÃtói – zárta tájékoztatóját Lengl Zoltán.
z.t.
***
 A cikk a Zala Vármegyei Kormányhivatal támogatásával készült.