Egy kaptafára

Tompos Márton… Tényező szeretne lenni, de nem megy neki. Így csak Lenin-fiúcska maradna…
Fotó: Facebook
Ezeket tényleg más anyagból gyúrták. Itt van például ez a momentumos Lenin-fiúcska: Tompos Márton. Tényező szeretne lenni, de nem megy szegénynek. Pár hónapja például ilyeneket mondott az Országházban: – Minek ide kulturált, művelt emberfő, ott a tesióra meg a hittan, a rózsafüzér megvéd mindentől, ugye? Kicsivel később: – Kapaszkodjanak abba a nyamvadt bársonyszékbe, mert ha a magyar emberek egyszer végre véget vetnek az önök ámokfutásának, abba bele fog remegni az édes magyar anyaföldünk. Most a lengyelországi történések kapcsán provokál: „Figyeljetek Varsóra! Ami most Lengyelországban történik, ugyanaz lesz itthon is a kormányváltás után!”
Naná, hogy Marci is a Momentum tagja (egy kaptafára készültek a tenyérbe mászó ifjak: Fekete-Győr, Gelencsér, Szarvas Koppány Bendegúz…), arrafelé alapvetés az arrogancia. Meg az elborult elme. A legutóbbi választások előtt azt harsogták, hogy már feles többséggel felfüggesztik az alaptörvényt; a kommentfalak tele voltak lámpavassal, vérrel, IFA-platóval. Igen, vérrel, lámpavassal. (Szövetségesük, a Szemkilövető tisztogatási terveket is szőtt az „Orbán utáni világra”: „Minden értelemben földönfutók lesznek! Nem lesz árokbetemetés, zárójel lesz, levegőtlen világ. Magukat is el fogják vinni, amikor győzünk. Nem lesz kegyelem!”)
Szamuely Tiborról készült fotókat nézegetek. Nyüzüge, arrogáns, „momentumos” ember. Őt is más anyagból gyúrták, a leszámolások mámorának élt. Csúnya véget ért. A bukás után öngyilkos népbiztost a bécsújhelyi izraelita sírkertben akarták eltemetni, ám a hitközség tiltakozott ellene, akárcsak magyar oldalon a savanyúkúti zsidóság. Még a halál sem vállalt vele közösséget.
Pilhál György
Magyar Nemzet