A cenzúra árnyékában

Gyurcsányék az OPNI-t (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) bezárták. Pedig ma is lennének páciensek…
Fotó: Mirkó István
El sem tudom képzelni, miket írna cikkeiben az SZDSZ-ből itt felejtett Gusztos István, ha a munkásságát nem korlátozná annyira az orbáni diktatúrával járó kíméletlen cenzúra. Most például csak annyit tudott belecsempészni a Hírklikk-dolgozatába, hogy a magyar kormány tökéletesen gátlástalan, amorális bűnszervezet, s munkásságának minden eleme hülyeség, hazugság, rágalom és uszítás.
A visszafogott kirohanást ezúttal egy, a kormány megbízásából készült társadalmi célú reklám váltotta ki („Mondjunk nemet a kötelező migránsbefogadásra, Zelenszkij háborús pénzelésére, Soros genderpropagandájára!” stb.). „Talán föl kell készülnünk arra is – ironizál a szerző –, hogy »Brüsszel«-ellenes tüntetések lesznek. […] Talán »békemenet« vonul majd óvodák, iskolák elé, hogy »megvédjék« a gyermekeket a gendertől, a nemváltó műtétektől.”
A diktatúrával dacoló Gusztosnak egyébként mély meggyőződése, hogy a nép nevében leplezi le a kormányzatot, amelyet nácinyilas, Horthy-fasiszta, klerikális-irredenta, antieurópai, putyinista szélhámosok vezetnek. Orbán Viktor csapata ugyanis a magyar történelem legrosszabb tradícióit használja föl, hiszen befogadták a csurkista, nyilas eszmeiséget. Hősünk nemrég azon akadt ki, hogy a Honvédelmi Minisztérium is megemlékezett a százezer magyar áldozatot követelő doni tragédiáról. „Áldozatokat, köztük bűnösöket hősöknek mondani önáltató és nemzethülyítő gazemberség” – tájékoztatott a mértékadó történésszé lett Gusztos. Mindazonáltal nem szabad haragudnunk szegényre, hiszen maga is áldozat szegény.
A Gyurcsány-korszak elhibázott OPNI-bezárásának egyik velünk élő mementója. Lipót-árva.
Pilhál György
Magyar Nemzet