Közgyűlés után…
A zalaegerszegi közgyűlés soros ülése után a városházán a szokásos sajtótájékoztatón Balaicz Zoltán polgármester részletesen beszámolt a képviselő-testület döntéseiről. Az eseményen részt vett Benke Richárd önkormányzati képviselő (Jobbik – Konzervatívok – a szerk.) is, aki saját előterjesztést nyújtott be, amiről beszámolt és amit a polgármester is támogatott, s a közgyűlés is egyhangúlag elfogadott.
Összesen 23 napirendi pontot tárgyaltak meg, jórészt egyhangú döntésekkel, korrekt szakmai hozzászólásokkal. A fontosabb döntésekről Balaicz Zoltán Facebook-oldalán számolt be.
„Módosította a képviselő-testület a 2023-as városi költségvetést, melyre elsősorban a Göcseji Tudásközpont – Zalaegerszegi Helyi Termék Piac új, önálló költségvetési szervvé való válása miatt volt szükség, hiszen szerepeltetni kell új sorként. A költségvetés egyébként 58,8 millió forinttal emelkedett (állami támogatások, pótlékok, megemelt normatív hozzájárulások), így a főösszeg közel 59,4 milliárd forintra nőtt.
Az önálló intézménnyé vált Göcseji Tudásközpont – Zalaegerszegi Helyi Termék Piac vezetőjévé Sümeginé Horváth Anitát nevezte ki a közgyűlés.
A településszerkezeti terv és az építési szabályzat felülvizsgálata összesen 21 helyszínt érintett a városban.
A parlament döntésének értelmében elkezdődött az egészségügyi alapellátási rendszer átszervezése. Ennek keretében először 2023. július 1-től a területi védőnői ellátás került át állami feladatkörbe. Ezt követően november 1-től a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást az állami mentőszolgálat fogja koordinálni. A november 1-jei második lépcső miatt módosítani kellett a Zalaegerszegi Egészségügyi Alapellátási Intézmény alapító okiratát (kivezetve belőle az államhoz kerülő feladatköröket), illetve elfogadtuk az Országos Mentőszolgálattal kötendő szerződést, melynek alapján ingyenesen használhatják a Botfy utcai felújított ügyeleti épületet.
Harmadik alkalommal írtunk ki pályázatot az V. számú iskolafogászati körzet ellátására. Az első és a másik alkalommal nem volt olyan fogorvos, aki pályázatot adott volna be, most azonban végre igen, így ezentúl dr. Sági Patrícia látja majd el ezt a feladatot.
A Kovács Károly Városépítő Program keretében számos városüzemeltetési feladatokhoz kapcsolódó gépjárművet szereztünk be (darus-platós autó, csatornatisztító-szippantó jármű, billenőplatós kisteherautó, duplakabinos kisteherautó, utánfutó), melyeket használatba adtunk a Városgazdálkodási Kft.-nek, illetve a Zalavíz Zrt.-nek.
- december 27. és 2024. január 1. között igazgatási szünet lesz a Polgármesteri Hivatalban.
A képviselők elfogadták az energiaválság kezelésére hozott intézkedések előrehaladásáról szóló tájékoztatót.
Egy esztendővel ezelőtt, 2022. októberében foglalkozott először a közgyűlés az energiaválság negatív hatásainak elemzésével, illetve az arra adható lehetséges válaszokkal, majd 2022. decemberében elfogadtuk a konkrét intézkedéseket tartalmazó programot is.
Ami az előzményeket illeti: alig ért véget a koronavírus világjárvány és szabadultunk meg az egészségügyi, valamint gazdasági korlátozásoktól, amikor 2022. február 24-én kitört a háború, amit az európai energiaválság követett.
A válságkezelés már nem jelentett új feladatot, hiszen sok tapasztalatot szereztünk a járvány két éve alatt a védekezés során, a háborús menekültek elhelyezésének időszakában, valamint az ukrajnai testvérvárosainkba eljuttatott segélyszállítmányok szervezése kapcsán is. Zalaegerszeg közössége példaértékűen kezelte ezeket a helyzeteket, melyre országosan is felfigyeltek.
2022. utolsó hónapjaiban egy olyan csomag összeállításán dolgozott a hivatal és a közgyűlés, ami garantálta, hogy a komoly nehézségek ellenére is működjenek Zalaegerszegen az önkormányzati alapellátások, a bölcsődék, az óvodák, az oktatási és nevelési intézmények, az orvosi rendelők, az idősotthonok, a szociális intézmények, a szociális támogatások és a gyermekétkeztetés is. A legfontosabb az volt, hogy mind az 1800 munkahelyet megőrizzük az önkormányzati szférában és senkit nem kelljen elbocsájtani.
Miután ez sikerült, újabb lépések következtek és szerencsére jól tudtuk kezelni ezt a helyzetet is, így – más városokkal ellentétben – nyitva maradt a színház, a bábszínház és az uszoda is, volt Egerszeg Fesztivál, kvártélyházi szabadtéri nyári színház, Vadpörkölt és Bor Fesztivál, megnyílt az AquaCity, a városi strandfürdő és a gébárti tóstrand, tartottunk jótékonysági családi napot az AquaCityben és számos programot a városrészekben, egy minden korábbinál nagyobb szabású Egerszegi Advent szervezésén is elkezdtünk dolgozni, sőt, talán jelképnek is tekinthetően a nyár második felében újra elindultak a szökőkutak is.
Elhatároztuk, hogy látva az európai energiaválság negatív következményit, lényegesen csökkentjük városunk energiafüggőségét. Megszorítások helyett előre menekültünk és számos energiahatékonysági fejlesztést valósítottunk meg.
A lakosságot is szerettük volna segíteni, ezért a rászorulóknak gázár támogatási és villamosenergiaár támogatási programot dolgoztunk ki. A támogatás azokat a családokat célozza, akiknél a lakásuk/házuk adottságai (pl. régebbi, szigeteletlen, nem korszerű fűtésrendszerű épületek) miatt az államilag támogatott rezsiköltség fölé emelkedett a fogyasztásuk, de ez a jövedelmi viszonyaik miatt súlyos teher számukra. A támogatás összege gázár támogatás esetén legfeljebb havi 15.000 Ft, villamosenergiaár támogatás esetén legfeljebb havi 5.000 Ft. A program folyamatos, jelenleg is igénybe lehet venni.
Elindítottuk az ingyenes lakossági energiatakarékos égőcsere programot, amelyre 2.081 regisztráció érkezett. Az igényelt 25 ezer izzót augusztus 31-ig vehették át az igénylők.
Ingyenes társasházi energiatakarékos égőcsere programot is indítottunk, melyre társasházak és lakásszövetkezetek jelentkezhetnek a közös tulajdonban lévő épületrészek világításának modernizálására.
A 2023-ban megvalósított energiahatékonysági fejlesztések (önkormányzati épületek hőszigetelése, világítástechnikai modernizációk, energiatakarékos fényforrások használata, kazáncserék, fűtéskorszerűsítés, napelemes rendszerek kiépítése) következtében közel 50 százalékos megtakarítást értünk el. Így – miközben fejlesztéseket hajtottunk végre – meg tudtuk őrizni önkormányzatunk működőképességét, a költségvetés egyensúlyát és az 1800 önkormányzati dolgozó álláshelyét, béreik és járulékaik fedezetét is.
Az eddig megvalósított és az előterjesztésben konkrétan felsorolt energiahatékonysági fejlesztésekre eddig 527.294.833 forintot fordítottunk és további számos és jelentős program valósul még meg. A beruházás sorozatnak köszönhetően az önkormányzati intézmények gazdaságosabban működtethetők:
– a fűtéskorszerűsítéssel és kazáncserékkel 30 százalékkal csökkent az energiafelhasználás,
– a világításkorszerűsítéssel és a lámpacserékkel 50 százalékos megtakarítást értünk el,
– a napelemek telepítésénél pedig a teljesítményarányos kialakítás volt a cél, azaz a rendszerbe történő kapcsolását követően, az érintett intézmény éves villamos fogyasztásával azonos villamos áram termelése valósuljon meg, ami 100 százaléknak felel meg.
A helyzet kezeléséhez és megoldásához nagyban hozzájárultak azok az állami kompenzációs támogatások is, amelyek szélesítették a mozgásterünket.
– Az energiaválság kezeléséhez 366,5 millió forint kormányzati támogatásban részesültünk.
– Az uszoda nyitva tartását és folyamatos működtetését eddig, az első, a második és a harmadik negyedévben 116,2 millió forinttal segítette a Belügyminisztérium. A negyedik negyedévi összeg most lesz meghatározva.
– A Zalavíz Zrt. működését 999,23 millió forinttal segítette az Energiaügyi Minisztérium.
– Összességében tehát közel 1,5 milliárd forint, 2022. októberében és decemberében még nem tervezett állami támogatásban részesültünk az energiaválság kezeléséhez kapcsolódóan.
Ugyancsak növelte az önkormányzat mozgásterét, a helyzet kezelését és a fejlesztések megvalósításának lehetőségét, hogy a zalaegerszegi gazdaság a vártnál is jobban teljesített 2023-ban, ami a helyi iparűzési adóbevételben látszik meg leginkább. A 2023-as évre az eredetileg elfogadott költségvetésben 5,6 milliárd forint adóbevétellel számoltunk, azonban ez év végére elérheti a 7 milliárd forintot, ami 1,4 milliárd forint túlteljesítést jelent, emellett ingatlaneladásból is befolyt 95,6 millió forint.
Az állami támogatások (1,5 milliárd forint), valamint a saját bevételeink többlete (ugyancsak plusz 1,5 milliárd forint) együttesen 3 milliárd forint nem tervezett, plusz bevételt eredményezett a város költségvetésében, amely biztos alapot nyújtott az energiaválság kezelésére, a jelentősen megnövekedett energiaszámlák kifizetésére, az ismertetett energiahatékonysági fejlesztések megvalósítására, továbbá a városban és a városrészekben megszokott programok megszervezésére.
Emellett a fenti összeg biztosítja a Volánbusz Zrt. felé fennálló és a korábbi évekről is áthozott, magunk előtt görgetett veszteségfinanszírozásának kifizetését (a 2022-es évre vonatkozóan 2023-ban 741 millió forint), valamint az intézményrendszerben a közalkalmazottaink és dolgozóink bérének tervezett emelését.
Az előbbi kifizetések után is megmaradó összeget tartalékba helyezzük, hiszen mivel a háború sajnos nem ért véget, így a 2023-as év tele és a 2024-es év is még számos nehézséget és magasabb energiaárakat tartogat, amire fel kell készülnünk.
Benke Richárd önkormányzati képviselő úr önálló indítványt nyújtott be a város munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatban, melyet a közgyűlés egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatott, hiszen valamennyien ugyanúgy gondolkodunk városunk gazdaságának fejlesztéséről és a helyi munkaerő támogatásáról.
Képviselő úr az előterjesztésben részletesen bemutatta, hogy 2008-tól kezdődően, az elmúlt másfél évtizedben jelentősen átalakult a magyarországi munkaerőpiac szerkezete. Bár mostanra a régióban Magyarországon a legalacsonyabb a munkanélküliség a statisztikák szerint és az új, most készülő nagyberuházások munkaerőpiaci létszámigényei tovább nőnek, közben a munkaerőhiány új, a magyarországi közgondolkodástól távol álló megoldásokra kényszeríti a vállalatokat, ráadásul az egész Európát és azon belül Magyarországot is sújtó demográfiai helyzet (kevesebb születés, elöregedés) további nehézségeket okoz. Ez komoly kihívás az egész kontinensen, hiszen a nyugdíjaskort elérő munkavállalókat pótolni kell a munkaerőpiacon. Így nyugaton már régebben és nagy számban, de manapság már hazánkban is megjelentek a külföldi munkavállalók.
Az előterjesztés nagy alapossággal kitért arra is, hogy Európában a medián életkor 2001 óta 39-ről 44 évre emelkedett. A medián életkor az, aminél ugyanannyi fiatalabb él, mint idősebb. A 80 év felettiek aránya megduplázódott 20 év alatt Európában, a születések száma pedig tíz százalékkal csökkent. Leginkább Olaszország népességi összetételén látszódik az elöregedés: az olaszoknál már 47,6 év a medián életkor, míg Magyarországon 43,6 év (ami 0,4 tizeddel jobb az európai átlagnál). Összehasonlításképp Törökországban csak 32,8 év az az életkor, aminél ugyanannyi a fiatalabbak létszáma, mint az annál idősebbeké.
A 80 év felettiek aránya Európában a lakosságon belül 3,1 százalék volt 20 évvel ezelőtt, tavalyra ez az arány megduplázódott, 6 százalékra emelkedett. A 65 év felettiek aránya a legmagasabb Olaszországban (24%), Görögországban, Portugáliában, Németországban és Bulgáriában (22%). A 20 éven aluliak aránya a legkisebb Olaszországban, Németországban és Máltán, ahol mindössze 18 százalékot képviselnek a lakosságon belül. A fiatalok aránya a legmagasabb Franciaországban (24%) és Svédországban (23%), de jelentős részük már a bevándorlók közül kerül ki.
A háborús katasztrófa miatt az Ukrajnából az EU tagországaiba érkezett menekültek száma mostanra meghaladta a 8 milliót, többségükben fiatalok és gyerekek, így számos európai országban is átrajzolhatják a demográfiai képet. Jó példa a szomszédos Ausztria, ahol a lakosságszám fél százalékponttal, több mint 9 millióra nőtt; a növekedés 83 százaléka ukrán bevándorlásból származott. Ugyanakkor a harcok miatt hazatérő fiatal ukrán férfiak hiánya több országban is gondot okozott, a legkirívóbb helyzet a szlovák építőiparban mutatkozott, így Európa számos országában a kieső ukrán munkaerő pótlására megjelentek az ázsiai, távol-keleti vendégmunkások.
Képviselő úr nagyon pontosan rámutatva a körülményekre, jelezte, hogy a helyzet már Magyarországon is érzékelhető. Hazánkban évek óta a vállalatok stratégiájának egyik legfontosabb és legnagyobb kihívást jelentő eleme a megfelelő számú munkaerő biztosítása. Az alacsony munkanélküliség, sőt, az egyre komolyabbá váló munkaerőhiány azt jelenti, hogy a munkára fogható magyar emberek száma jóval kevesebb, mint korábban. Ezért, illetve az ország gazdasági versenyképességének megőrzése érdekében már évek óta – ahogy az Amerikai Egyesült Államokban, Nyugat-Európában és a környező országokban is – megjelentek a külföldi munkavállalók.
Alapvetően minden Magyarországon jelen lévő nagyvállalat elsősorban a magyar munkaerőt részesíti előnyben, legyen szó bármilyen iparágról vagy bármely munkakörről. A magyar emberek helyben vannak, magyarul beszélnek, a külföldi munkaerőt távoli országokban kell toborozni, nem beszélik a nyelvünket és olyan plusz költségekkel jár a foglalkoztatásuk, mint az utazási vagy lakhatási költségek. Ha egy vállalat külföldi munkaerőt vesz fel, azt azért teszi, mert megfelelő magyar munkaerő már nem elérhető számára az adott régióban.
Jelenleg százezer külföldi dolgozik Magyarországon, ami a munkavállalók 2 százalékát teszi ki és ez a szám a régió országai közül a legalacsonyabbak közé tartozik. A magyar munkaerőpiacban van még némi tartalék, van nagyjából kétszázezer magyar ember, aki nem dolgozik, viszont az ő integrálásuk a munkaerőpiacra nem egyszerű feladat (jelentős részük északon és keleten él, alacsony, vagy semmilyen iskolázottságú, főleg roma nemzetiségű). A cégek munkaerőigénye és a munkát keresők jellemzően nem azonos régióban vannak, azaz például hiába tudnak munkát ajánlani valakinek Győrben, Szombathelyen, vagy Zalaegerszegen, ha ő Észak-Kelet-Magyarországon lakik és nem tud, vagy nem szeretne az ország másik felébe költözni, továbbá komoly gond az iskolázottság is. Ugyanakkor az ország demográfiai helyzete miatt a nyugdíjas kort elérő munkavállalókat pótolni kell a munkaerőpiacon. Éppen ezért fontos a fiatalok mielőbbi és minél hatékonyabb integrálása a munkaerőpiacra.
A régió országai hasonló kihívásokkal küzdenek, ami a munkaerőt illeti, mert évek óta munkaerőhiány van a térségben. Ezen a folyamaton a nyugat-európai országok és vállalatok már évtizedekkel ezelőtt keresztülmentek. A munkanélküliség alacsony és a még megmaradt munkanélkülieket rendkívül nehéz a munkaerőpiacra integrálni, ezért minden ország keresi a megoldást. Jelenleg Magyarországon 7 ezer fülöp-szigeti vendégmunkás tartózkodik. Az ázsiai országokból származó munkaerő elsősorban az ukrán munkaerő kiváltása céljából érkezik.
Benke Richárd képviselő úr ismertette, hogy Zalaegerszegen közel 10 évvel ezelőtt, 2014-ben még a munkanélküliség magasabb aránya okozott problémát, ez akkoriban 7,5 százalék volt. Azóta jelentős fejlődésen és változáson ment át a zalaegerszegi gazdaság, jelenleg a regisztrált álláskeresők száma 2,5 százalékra csökkent. A változást talán legjobban a helyi iparűzési adóbevétel alakulása mutatja, ami 2014-ben 3 milliárd forint volt, 2023-ban pedig elérheti a 7 milliárd forintot.
Az előterjesztés talán legfontosabb, tűpontos megállapítása a következő volt: Zalaegerszeg a maga 55 ezres lakosságszámával európai léptékben kisvárosnak számít és míg Nyugat-Európában a hasonló méretű kisvárosok nem rendelkeznek jelentős méretű és munkavállalói létszámú iparvállalatokkal (inkább úgynevezett pihenő, vagy alvóvárosok), addig nálunk a város méreteit és munkaerőpiaci lehetőségeit messze meghaladó számban és nagyságban vannak jelen a multinacionális nagyvállalatok (FLEX, Schneider, Gartner, Rheinmetall, Bosch, AVL, Europtec, Edelmann, AQ Anton, ADA, hamarosan Metrans, stb.). Ezen iparvállalatok munkaerőigénye jelentősen meghaladja a város lehetőségeit és Zalaegerszeg, sőt Zala vármegye munkaerőpiaci tartalékait, különösen, ha ehhez hozzávesszük, hogy további nagyberuházások terveiről is tudunk.
Ennek következtében Zalaegerszegen is megjelentek az elmúlt években előbb az ukrán munkavállalók, majd a háború kitörése után, egy részük hazaköltözését követően, az ő kiváltásukra közel 300 fülöp-szigeteki dolgozó.
A teljes képviselő-testület egyhangúlag egyetértett azzal, hogy a globális trendeket, az európai demográfiai helyzetet, a munkaerőpiac fent vázolt alakulását egy helyi önkormányzat természetesen nem tudja befolyásolni, azonban városunk közössége számára kiemelten fontos, hogy minden újabb zalaegerszegi fejlesztés esetében a hazai, zalai, zalaegerszegi munkavállalókat részesítsék előnyben a vállalatok (ha ilyen munkavállalók rendelkezésre állnak). Mivel ez önkormányzati érdek is, ezért az elkövetkező időszakban is kiemelt célnak kell tekinteni a magyar családok támogatását, a gyermekvállalás feltételeinek segítését, a szakképzés erősítését, valamint az egyetemi oktatás színvonalas működését.”
A közgyűlési előterjesztések itt olvashatók: