„Egy brancs maguk, ne is tagadja”
Az őrület vagy a józan ész győz az EU-csúcson?
Ma kezdődik a kétnapos EU-csúcs, amelyen az Európai Unió Egyesült Államoknak elkötelezett vezetőinek őrült ötletei csapnak össze néhány józanul gondolkodó nemzeti állam kormányfőjének véleményével.
Ursula von der Leyenék az embargóval egyenlő gázársapkát javasolnak, ami maga lenne a kilátástalan jövő. Mint tudjuk – az energiaforrások birtoklási arányának ismeretében – nem csak furcsa, hanem nevetséges is, ha a törpe vet ki szankciót az óriásra. Márpedig jelen esetben az EU a törpe, Oroszország pedig az óriás.
Az elmebajnak azonban nem csak ez az egyetlen tünete. Ursula sms-es nagyasszony közös gázbeszerzésről is beszél. Ismerjük ezt a módszert a közös vakcinabeszerzés kapcsán, amikor Afrika előbb kapott oltóanyagot, mint az Európai Unió. Ursula asszony nyilván itt is sms-en keresztül tárgyalna az illetékesekkel, az üzenetek pedig egy idő után elpárolognának a telefonjáról, mint ahogy a jönni nem akaró gázmolekulák az éterben.
Lenne ezzel kapcsolatban kérdésem Ursula asszonyhoz. A közös gázbeszerzés utáni jutalékot vajon ki kapná? Maga Ursula von der Leyen? Netán a férje? Vagy valamelyik gyereke? Esetleg az egész család?
Tudja Ursula! A tanú című film egyik aranyköpése jut eszembe az önök ténykedése kapcsán. A börtönőr mondta Pelikán gátőrnek, akit mégsem végeztek ki: „A gombócot is megzabálta, a bort is megitta, ki sem végzik, dohányt is kap, egy brancs maguk, ne is tagadja. Na mit romantikázik itt? Tűnjön el, mert még dühbe gurulok!”
Önök is egy brancsot alkotnak. Vera Jourovával, Cseh Katalinnal, Dobrev Klárával, Sztella Kiriákidésszel, Donáth Annával, Charles Michellel, Guy Verhofstadttal, s még sorolhatnám a többi idiótát. Már találtam is nevet ennek a díszes társaságnak: Az Egyesült Államok európai csicskásai.
Ekler Elemér