Ravatalok…

Égtek, mint a mellettük lobogó kandeláberek…
Egy emberöltő távolából ma már bátran kimondhatjuk: a rendszerváltozás (vagy nevezzük bárminek) legmarkánsabb napja volt Nagy Imre újratemetése . 1989. június tizenhatodika kettős súllyal nyomja a história latját: az újrahantolt mártírok mellett a diktatúra is a ravatalra került. Ott, a budapesti Hősök terén éreztük először – talán épp az ifjú Orbán Viktor beszédénél –, hogy megroppant a diktatúra. Hallgasd csak! „Értetlenül állunk azelőtt, hogy a forradalmat és annak miniszterelnökét nemrég még kórusban gyalázók ma váratlanul ráébrednek, hogy ők Nagy Imre reformpolitikájának folytatói. […] Akik elrendelték, hogy bennünket a forradalmat meghamisító tankönyvekből oktassanak, ma szinte tülekednek, hogy – mintegy szerencsehozó talizmánként – megérinthessék ezeket a koporsókat.”








