Zalaegerszeg ünnepe (2016.05.13., 15:00)

Elismerések, szoboravatás a Város Napján

 

A régi zalaegerszegi városközpont.

 

Zalaegerszeg idén 131 éves évfordulóját ünnepeli annak, hogy 1885. május 13-án rendezett tanácsú város lett. Ezzel új fejlődési szakaszba lépett a megyeszékhely. A rendezett tanácsú várossá alakulás egyik első lépése a helyi képviselő-testület tagjainak megválasztása volt. Svastits Benő alispán 1885. április 22-ére tűzte ki a képviselő-választás napját. Zalaegerszeg lakosainak száma 1885-ben 6434 fő volt (a városban összesen 618 ház állt), így az önkormányzati testületnek a törvény alapján 64 tagból kellett állnia. Ennek felét a legtöbbet adózó polgárok tették ki, akik automatikusan tagjai lettek a testületnek, így a maradék 32 képviselő személyéről szólt az áprilisi szavazás.
Az 1885. május 13-i alakuló ülésen megalakult a város első tisztikara, és dr. Kovács Károly ügyvéd személyében megválasztották a megyeszékhely első polgármesterét. A felelősségteljes feladatra csak ő pályázott egyedül, így - mint az a korabeli beszámolókból kiderül - a jelenlévők közfelkiáltással és lelkes éljenzéssel szavazták meg a város első emberének. Ezt követően került sor a többi tisztségviselő megválasztására is. A képviselők rendőrkapitányt, főjegyzőt, aljegyzőt, ügyészt, orvost, árvaszéki előadót, kültanácsost, pénztárnokot, rendőrbiztost, városgazdát és szállásmestert is választottak. A rendezett tanácsú városban a polgármesterrel együtt ők alkották a tisztikart, mely jóval bővebb volt a korábbi állapotokhoz képest, sőt később számvevő, állatorvos, bába és városi mérnök is került a tisztikarba.

1991 óta ez a májusi dátum jelzi a Város Napját.

 

Koszorúzás Kovács Károly emlékművénél.

 

E történeti visszatekintés után térjünk vissza a jelenbe!
2016. május 13-án, pénteken (senki se volt babonás) a Mária Magdolna Plébániatemplomban közös imával kezdődött az ünnepség. Ezt követően koszorúzásra került sor az első polgármester, Kovács Károly emlékművénél a róla elnevezett téren.
Az ünnepség a Dísz téren folytatódott, ahol Seszták Tamás, a Magyar Sakk Szövetség elnökének és Mádl Ildikó kétszeres olimpiai bajnok sakkozó beszéde után felavatták Szabolcs Péter Munkácsy-díjas, Pro Urbe Zalaegerszeg Díjas szobrászművész Sakkozók című alkotását.
A szoboravatás után a város Dísztermében került sor a díszpolgári és a Pro Urbe címek átadására.
Előtte Balaicz Zoltán polgármester és Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese mondott ünnepi beszédet.
Zalaegerszeg Díszpolgára (poszthumusz) 2016-ban dr. Kustos Lajos lett. Az elismerést özvegye, dr. Kustosné Simonffy Zsuzsanna vette át.
Pro Urbe kitüntetésben részesült Török Zoltán református lelkész és a Gála Társastánc Klub.

 

Nem csak Szabolcs Péter két szoboralakja, hanem Dénes Sándor nagykanizsai és Balaicz Zoltán zalaegerszegi polgármester is lejátszott egy partit.

 

Zalaegerszeg kitüntetettjei:
 Dr. Kustos Lajos 36 évesen lett a város első számú vezetője, és 23 éven át töltötte be ezt a tisztséget.
 1929. március 14-én a Vas megyei Kemenesmagasi községben született, 1949-től az építőiparban dolgozott. 1952-65-ig - rövid megszakításokkal - a Zalaegerszegi Ruhagyár bérügyi osztályának vezetőjeként dolgozott. 1979-ben állami vezetéstan szakon végzett, ugyanitt lett 1982-ben a politikai tudományok egyetemi doktora. Német nyelvtudással bírt.
 1967-90 között Zalaegerszeg Város Tanácsának elnökeként nagy szerepe volt a zalai megyeszékhely modernizálásában, korszerűsítésében, fejlesztésében. A város lakossága 25.000 főről több mint 60.000 főre emelkedett. Zalaegerszeg gyarapodott iparában, gazdaságában, intézményeiben, kultúrájában, illetve országos és nemzetközi kapcsolataiban. Pályájának fontos dátuma volt 1969, amikor tíz városkörnyéki községet csatoltak a városhoz, illetve üzembe helyezték a zalaegerszegi fedett fürdőt. Városvezetése alatt épült meg többek között a skanzen, a Hevesi Sándor Színház, a sportcsarnok, 1985. március 7-én a „Szivárvány” című kulturális vetélkedő zalaegerszegi győzelemmel zárult, s ugyanebben az évben, 1985-ben ünnepelték Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 100 éves évfordulóját.

 

Balaicz Zoltán átadja az elismerést dr. Kustos Lajos özvegyének.

 

Munkáját 1975-ben, a várossal együtt, Hild János Emlékéremmel, 1978-ban a Zala Szolgálatáért Emlékérem arany fokozatával, 1985-ben Pro Urbe Zalaegerszegért, 1989-ben Zala Megyei Alkotói Díj kitüntetéssel ismerték el.
Városvezetői évei alatt alatt tagja volt Zala Megye Tanácsának - megyei tanácstagként is Zalaegerszeg érdekeit képviselte -, a Magyar Urbanisztikai Társaság Elnökségének, valamint elnöke volt a Veszprémi Akadémiai Bizottság Településpolitikai Bizottságának.
Dr. Kustos Lajos 1990-ben vonult nyugállományba. Ezután is évekig aktívan részt vett a város közéletében, egyesületek, alapítványok munkáját segítve. 2009. november 24-én hunyt el.
Tevékenységével hozzájárult Zalaegerszeg városban a gazdaság, a kultúra, és a sport fejlődéséhez, munkájával elősegítette a város tekintélyének és jó hírnevének növelését.

 

Az ülő sorban balról: Kuzma Renáta, dr. Kustosné Simonffy Zsuzsanna, Török Zoltán. Állnak, balról: Kuzma Péter, Vigh László országgyűlési képviselő, Balaicz Zoltán, Fekete György, a Művészeti Akadémia elnöke és Csepreghy Nándor.

 

Török Zoltán református lelkész Zalaegerszeg város közéletének meghatározó szereplője.
Jelentős szerepet töltött be a zalaegerszegi református egyházközség életének újjászervezésében, erős, igazi közösséggé kovácsolásában.
Lelkészként eltöltött ideje alatt megújult a református templom, a szomszédos Rózsák tere, számos kulturális és karitatív kezdeményezést indított el, a városunk történelmi egyházai közötti példás együttműködés szorgalmazója és kiemelkedő alakja.
Több évtizedes odaadó lelkipásztori szolgálatát, egyházi-közéleti tevékenységét a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el. Török Zoltán 1990-ben került be a város képviselő-testületébe, melynek öt cikluson át meghatározó alakja volt.
A páterdombi településrész közösségi életét önálló rendezvények, események szervezésével, a közösségi élet helyszínének kialakításával virágoztatta fel. A kulturális bizottság elnökeként kiemelt figyelmet fordított Zalaegerszeg kulturális kínálatának szélesítésére, színesítésére.

 

Dr. Kustos Lajos a Hild Emlékérem átvételékor, 1975-ben beszédet mond.

 

Rászorulók iránti elkötelezettségét jól mintázza, hogy a 2011-ben alakult Mandulavirág Fogyatékkal Élők Intézményének élén közel negyven gondozott tartós és átmeneti elhelyezését biztosította, munkatársaival szeretetteljes, békés, családias békés környezetet alakítottak ki a bentlakók és a nappali ápoltak számára.
Több évtizedes hitéleti és Zalaegerszeg város kulturális életére jelentős hatást gyakorló közéleti tevékenysége elismerésre méltó.
A Gála Társastáncklub Egyesület l998-ban alakult Kuzma Ferenc és gyermekei, Kuzma Péter és Kuzma Renáta táncpedagógus vezetésével.
Célul a társastánc népszerűsítését tűzték ki.
Rövid idő alatt, számos fiatal részvételével, magas színvonalú társastánc kultúrát honosítottak meg a városban. A Gála égisze alatt mintegy 200 fiatal gyakorolja a táncot.
Az egyesület jóvoltából ma már a város kulturális életéhez hozzátartozik a Zala Open elnevezésű nemzetközi formációs társastánc verseny, s évente több százan vetélkednek a Gála Kupáért is. A Gála Társastáncklub Egyesületnek köszönhető a táncművészet világnapja apropóján évről évre megrendezett gálaműsor a Hevesi Sándor Színházban. Rendezvényeiket a média is kiemelt figyelemmel kíséri, országos ismertséget adva e területen is a városnak.

 

Török Zoltán református lelkész.

 

Az egyesület országos, nemzetközi és világversenyeken egyaránt számtalan elismerést gyűjtött, eredményeik ismertetése oldalakat töltene meg. Mindenképpen meg kell azonban említeni, hogy a táncklub hat éve eredményes rendszeres résztvevője a formációs világbajnokságoknak, de sikerrel vettek már részt egyéni kűr világbajnokságon és, 2013-ban, az első táncsport világjátékokon is. Felnőtt csapatuk ötszörös magyar bajnok és jelenleg is ranglistavezető.
 A Gála Társastáncklub Egyesület a fiatalok nevelésével, versenyeztetésükkel, a táncművészet ismereteinek közvetítésével és a tánc területén, országhatáron innen és túl kivívott elismertsége alapján méltó a Pro Urbe elismerésre.

 

Az 1998-ban alakult Gála Társastánc Klub.