Jogállamiság, ahogy ők szeretnék

Az Európai Unió diszkrét bája (2.)

(2021.03.24., 9:30)

 

Dr. Boros Imre: – Jogállamiságról beszélnek, miközben annak, amit mondanak, semmi köze nincs ahhoz.

Fotó: archív

 

Interjúsorozatunk riportalanya dr. Boros Imre közgazdász, az Orbán-kormány egykori minisztere, aki kellő európai uniós ismeretekkel rendelkezik. Arról nem is beszélve, hogy zalai kötődése miatt különösen kíváncsiak vagyunk véleményére.
– Van-e reális alapja annak, hogy kötelezettség-szegési eljárásra hivatkozva az Európai Unió visszatartja a Magyarországnak járó utalásokat? Beavatkozva ezzel egy tagország parlamenti választásának eredményébe?
– Ez még önmagában nem jelent automatikusan forrásmegvonást. Egyébként ne gondoljuk azt, hogy Magyarországgal kapcsolatban van a legtöbb kötelezettség-szegési eljárás. Van az Európai Uniónak néhány mániája, egyik például a jogállamiság. Jogállamiságról beszélnek, miközben annak, amit mondanak, semmi köze nincs ahhoz. A jogállamisághoz az tartozik, ami egy állam törvényei között szerepel. Az Európai Bizottságnak voltak korábban életszerű ajánlásai, hogy azt fogadják be az egyes tagországok. Ilyenek voltak például a környezetvédelemmel kapcsolatosak. Aztán voltak nemzetközi egyezmények is, de ezekkel kapcsolatban már nem voltak ennyire lelkesek a tagországok, gondoljuk csak az Isztambuli Egyezményre. A korábbi gyakorlat néhány éve megváltozott, s ez főleg a migránskérdéshez köthető. Az unió saját törvényét rúgta fenékbe, gondoljunk csak a schengeni egyezmény figyelmen kívül hagyására. Mély lélegzetet véve azt mondom, hogy az egyezmény lényegét felrúgva cselekedtek. Angela Merkel német kancellár volt a legfőbb „vendéghívogató”. Hivatalos okmányok nélkül jött több százezer gazdasági bevándorló Európába. Amikor aztán terhes lett a dolog, azt mondták, hogy szét kellene osztani a tagországok között a bevándorlókat. Olyan látszatot keltettek, hogy a jogállamiság része az illegális bevándorlók befogadása.
– Ám nem csak ez volt a probléma, hiszen az illegális bevándorlás mellett a számunkra idegen genderáramlat is megjelent. Követelőzően…
– Nekünk már régóta nincs problémánk az eltérő nemi identitású polgártársainkkal. Ezzel szemben a kontinens nyugati felén kitalálták, hogy akár össze is házasodhatnak. Sőt, már a papokat is kényszerítik arra, hogy adják össze az ilyen párokat.

E.E.
(Folytatjuk)

 

Angela Merkel német kancellár volt a legfőbb „vendéghívogató”. Még közös fotózásra is hajlandó volt.

Fotó: archív

* * *

Az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának elutasítását megszavazta a magyar parlament. A három KDNP-s képviselő által benyújtott politikai nyilatkozatot 115 igen, 35 nem és három tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.
A nyilatkozat felszólítja a kormányt, hogy ne tegyen további lépéseket az egyezmény kötelező hatályának elismerése iránt, és az Európai Unió intézményeiben is azt az álláspontot képviselje, hogy az EU ne csatlakozzon a dokumentumhoz.
A benyújtott politikai nyilatkozatból kiderül, hogy a KDNP nem támogatja a nőkkel szembeni erőszak elleni Isztambuli Egyezmény ratifikálását, mert szerinte annak egyes rendelkezései ellentétesek a kormány migrációs politikájával. Emellett nem kívánják a magyar jog részévé tenni a társadalmi nem fogalmát, sem az „egyezmény gender-ideológiáját”.
A kisebbik kormánypárt hangsúlyozta, hogy a gyermekek védelme és a nők elleni erőszak elleni fellépés évek óta része a magyar jogrendszernek, 2013 óta önálló büntetőjogi tényállásként kezeli a kapcsolati erőszakot.