Hiba a törzsfejlődésben (2017.03.17., 13:35)

 

Használt papírzsebkendők, csokoládépapír Egerszeg belvárosában. Hiába szedik össze, van utánpótlás.

 

A törzsfejlődés elején járó, az emberre külsőleg hasonlító tahó azt már megtanulta, hogy orrát nem „orosz módszerrel” (labdarúgó-mérkőzés közben gyakran látható) fújja ki, hanem papírzsebkendőbe. Aztán eldobja. Ott, ahol éppen áll.
Az emberre külsőleg hasonlító tahó gyermeke sem tesz mást a csokoládé vagy a cukor papírjával. Miért tenne mást, ha a felmenője nem szól neki, hogy ezt ne tegye.
Az emberre külsőleg hasonlító tahó lehúzza az autó ablakát és elegáns pöccintéssel röpteti ki a még égő cigarettacsikket. A még bunkóbb az áruház parkolójában a csikktartó tartalmát a térkőre borítja. Gyakorlattá vált, hogy az utcára „száműzött” dohányosok a csikket a lefolyóba dobják. Arra nem is gondolnak, hogy a csatornákba került csikk eljuthat az élővizekbe, a kimosódó mérgező anyagok pedig komoly veszélyt jelentenek.

 

Egy elegáns mozdulat, s a kocsiból repül a palack és a doboz. Ez is a modern életforma része.

 

Az emberre külsőleg hasonlító tahó a leamortizálódott rágógumit szívfájdalom nélkül köpi ki, legyen bárhol.
A sörös- vagy energiaital dobozok, műanyagpalackok sem a kukában végzik, hanem az autókból kirepülve az útszéli árokban landolnak.
Az emberre külsőleg hasonlító tahók tehát már ismerik a fogyasztói társadalom emblematikus árucikkeit, de a törzsfejlődésben még nem jutottak el odáig, hogy ezekkel bánni is tudjanak.
Ennek ellenére jól érzik magukat ebben a világban.

E.E.

 

A csikksűrűség nem azt mutatja, hogy csökken a dohányzók (és tahók) száma.