Bizony bácsi és kordéja… (2017.05.22., 9:20)

A hétköznapi Egerszeg szereplői voltak

 

Nagy meglepetésre videófelvételt is kaptunk Bizony bácsiról.

Videó: Szalay Tamás

 

„Végre valakinek eszébe jutott, hogy megemlékezzen néhány »átlagos« emberről is, de rajtuk kívül még sok értékes színesíti a közösséget” Így reagált egy olvasónk a Zalatáj honlapján, illetve Facebook oldalán megjelent cikkre, amelyben jeleztük: a reflektorfényben lévő és élő embereken túl vannak, voltak Zalaegerszegnek olyan polgárai is, aki nem voltak politikusok, üzletemberek, tudósok, művészek, sportolók. „Csak” emberek. Akik ennek ellenére a zalaegerszegi mindennapok főszereplői voltak az utcán.
Nekik állítunk emléket. Bizony bácsival, Bizony Istvánnal, ha úgy tetszik Stefano Bertinivel kezdjük sorozatunkat.

 

Stefano Bertini, vagyis Bizony István. Leginkább azonban Bizony bácsi…

Fotó: Bizony-család

 

Mielőtt belevágunk, a bevezető írásunk (itt olvasható) visszhangjával kell foglalkozunk. Számos hozzászólás, vélemény jelent meg, ráadásul - nagy örömünkre - egy videót is kaptunk. 1988-ban készült, Szalay Tamás küldte, aki a családi házuk bővítésekor filmezett. Szerencsére akkor is nála volt a kamera, amikor befutott hozzájuk Bizony bácsi.
„Volt egy kis kocsija és azt megpakolva járta az utcákat, s közben mondta a magáét” - ezt már Viola István írja. S ezzel tökéletes jellemzést adott Bizony bácsiról. Mert a kordéja és ő elválaszthatatlan volt.

 

Itt (is) lakott Bizony bácsi. Szemközt a Zrínyi-gimnáziummal.

Fotó: Zalatáj

 

Bizony bácsi és az elmaradhatatlan kordé Mayer Miklós visszaemlékezésében is együtt szerepel. ”»Szinyorral«, mert így hívtuk, volt egy felejthetetlen történetem. 1974. december 31-én az Átalszegett utca 17. IV. emeletén kezdtük meg közös életünket feleségemmel. Első lakás, nagy öröm. Decemberben kellett költöznünk és franciaágyunkat Kuli (Farkas Jani) készítette a Kaszaházi úton. December harmincegyedike volt, szilveszter, ónos eső esett, jeges volt az út. Senki, egyetlen tehertaxis nem vállalta a fuvart. Eszembe jutott Bizony úr és elmentem hozzá a Rákóczi utcai lakásához, ami a Zrínyi-gimnáziummal szemközt volt. Megkérdeztem: vállalja-e a fuvart? Persze - mondta és kétkerekű kordéján hazafuvarozta épségben a franciaágyat. Akkurátusan felkötözte a kordéra az ágyat és apró kis futó lépésben hazavitte a bútort. A Zrínyi-gimnázium előtt télen mindig elszórta a havat, noha senki nem kérte erre és nem is fizetett érte. A reggeli iskolakezdésre el volt szórva a hó. Szóval a város egyénisége volt” – írja Mayer Miklós.

E.E.
(Folytatjuk)

 

Senki nem kérte, de a havat télen eltakarította a gimnázium előtti járdáról.

Fotó: Zalatáj