Kezdőlap
Lapjaink:
- Zalatáj
- Észak-Nyugat Zala
- Közép-Zala
- Zalalövő és Környéke
- Lenti és Vidéke
- Szentgrót és Vidéke
- Dél-Zala Murahíd
- Zala Megye
Hasznos oldalak
- Zalaegerszeg város honlapja
- Zala megye honlapja
- Zala Megyei Közgyűlés
- Zala Megye Térképe
- 15 napos időjárás
- Hevesi Sándor Színház
Kapcsolat
Zalatáj Kiadó Ügyfélszolgálat
8900, Zalaegerszeg, Rákóczi F. út 2-4., Pf.: 381
Telefon: 06-92/593-936
Fax: 06-92/596-937
Mobil: 30/378-4465
E-mail: zalataj@zelkanet.hu
A Mester…
A zalai csoda kovácsa (2.)
Az 1968-as NB II-es bajnokcsapat Szőcs Jánossal. Álló sor, balról: Prokisch Károly, Lang József, Fehér I. István, Czotter Béla, Szabó Rezső, Papp Antal, Igazi István, Madár Gábor, Szőcs János. Guggolnak: Filó László, Kajtár Gyula, Déri László, Tóth János, Lang Ferenc, Kocsis Tamás, Bita József.
2013. február 18-án ünnepelte 80. születésnapját Szőcs János, a ZTE egykori trénere. Vezetésével jutott fel az NB II-ből az NB I B-be, majd az NB I-be 1972-ben a ZTE labdarúgó-csapata. Az előző részben labdarúgó pályafutásának zalaegerszegi kezdetéről, majd pécsi budapesti, komlói állomásairól beszélt. Folytatjuk múltidézésünket a Mesterrel.
- Komlói pályafutásánál tartottunk. Egy olyan szezont hagyott maga mögött, hogy a bajnoki címre is esélyes volt a Bányász. Az utolsó fordulóban nem tudtak nyerni, így „csak” bronzérmesek lettek. Csalódás volt ez?
- Ekkor már középpályásként szerepeltem, s ebben a szezonban társammal, Sós Károllyal a legjobb középpályás páros címet kaptuk az MLSZ-től. Egyáltalán nem volt csalódás ez a harmadik hely. Ezt követően két és fél évet játszottam még Komlón, s nagyon jól ment a játék. Ráadásul ott ismertem meg későbbi feleségemet.
Az NB I-es ZTE kispadján Szőcs János (balról a második). Mellette Madár Gábor, Lang József, dr. Bánhegyi Béla, Bognár György és Szimacsek Tibor.
- Aztán gyökeres változás következett…
- No nem a házasságkötés miatt. A Balaton mellett nyaraltunk, amikor megjelentek a komlói vezetők. Nagy baj van! - mondták, mert nincs a csapatnak edzője. Tudták, hogy a Honvéd játékosaként már megszereztem a Testnevelési Főiskolán az akkori legmagasabb edzői képesítést, ezért a játékosok javaslatára kérték, hogy vegyem át a csapat irányítását.
- Azonnal igent mondott?
- Nem. Azt kértem, hogy beszélhessek a játékosokkal, akikkel együtt fociztam nap mint nap. Megbeszéltük, hogy a barátság marad, de a fegyelmet megkövetelem. Így lettem NB I-es játékosból azonnal NB I-es edző. Két és fél évig voltam a csapat szakvezetője, közben várandós lett a feleségem. Köztudott, hogy Komlón akkor annyira szennyezett volt a levegő, hogy amíg az ember az egyik városrészből a másikba ért, a fehér ing szinte fekete lett. Úgy éreztem, hogy születendő gyermekünk egészsége érdekében el kell mennünk. S ekkor jött Zalaegerszegről Balogh János ZTE-elnök és Vajda Tibor szakosztályelnök. Megkérdezték, hogy mennyi a fizetésem… Majdnem hanyatt estek, amikor megmondtam. Ők ennek a felét sem tudják ígérni, legfeljebb akkor, ha másodállásban a ZTE edzője leszek, főállásban pedig testnevelő szakfelügyelői pozíciót töltök be a városban.
Zalai, zalaegerszegi játékosokból építhette fel Szőcs János a sikercsapat gerincét. Tóth Gyula (jobbról) pályafutása Salomvárról indult.
Mihalecz István tősgyökeres zalaegerszegi.
Bita József győrfiszegi…
- A történet folytatása ismert: megegyeztek, s visszatért Zalaegerszegre… Három időszakban volt a ZTE edzője. Jellemezze ezeket a periódusokat!
- Az első három év, ami az NB II-től az NB I B-n keresztül az NB I-be vezetett, szakmailag, emberileg, érzelmileg megismételhetetlen volt. Ekkor alakult ki az a csapat, amely alkalmas, rátermett volt arra, hogy az élvonalba jusson. Szerencsém is volt, hiszen az elképzelésem szinkronban volt a lehetőségekkel: zalaegerszegi, zalai játékosokból építhettem fel a csapat gerincét. Minden idegszálammal arra törekedtem, hogy ezekből a játékosokból egy igazi csapatot építsünk. Nincs értelme részletezni a történéseket, hiszen a krónika feljegyezte ennek az időszaknak az állomásait. Az első 5-6 év csodálatos volt. Minden fővárosi élcsapat skalpját megszereztük. Mindenkinek az volt a véleménye, hogy Egerszegen csoda történt.
- Valóban csoda volt ez?
- Nem. Egyszerűen olyan volt a légkör, hogy itt nem lehetett becsapni a szurkolókat. Jöttek a játékosok az öltözőbe a meccs előtt, s azt mondták: - Mester, egy gombostűt sem lehet leejteni a nézőtéren! Fiúk, éppen ezért, ha meg is döglünk, ezen a meccsen nem lehet kikapni! Ez a hangulat uralkodott akkor Zalaegerszegen, s ezt semmi mással, még a pénzzel sem lehetett volna elérni, mint azzal a lokálpatriotizmussal, ami az akkori ZTE-et jellemezte.
E.E.
(Folytatjuk)
Szőcs János: - Az az időszak szakmailag, emberileg, érzelmileg megismételhetetlen…