Kezdőlap

Lapjaink:

Hasznos oldalak

 

Kapcsolat

 

Zalatáj Kiadó Ügyfélszolgálat

 

8900, Zalaegerszeg, Rákóczi F. út 2-4., Pf.: 381

Telefon: 06-92/593-936

Fax: 06-92/596-937

Mobil: 30/378-4465

E-mail: zalataj@zelkanet.hu

 

Térkép

A Mester…
A zalai csoda kovácsa (1.)

 

Szőcs János (az álló sor bal szélén) csapata az 1971/72-es bajnokságban.

 

Az alábbi eset állítólag megtörtént. Egykor Kádár János, az MSZMP főtitkára zalai látogatásán együtt utazott Varga Gyulával, az MSZMP Zala Megyei Bizottsága első titkárával és Ujvári Sándorral, a Zala Megyei Tanács elnökével. A főtitkár az autóban megjegyezte: tudod, Gyula, ha nem lenne itt nálatok ez a ZTE, senki sem beszélne Zala megyéről!
Hogy miképpen hatott ez Varga Gyulára, azt nem tudom, de az biztos, hogy a megyei pártbizottság vezetője e beszélgetés után másképp állt a csapathoz. Addig nem foglalkozott a sporttal. Nem szerette. Vele ellentétben Ujvári Sándornak sokat köszönhetett a ZTE, s a megye sportélete.
A történetben nincs túlzás. A csendes kis vidéki városra valóban az 1970-es évek elején figyelt fel az ország. Talán már 1968-ban is, amikor bajnokságot nyert focicsapata az NB II-ben, s amikor 1972-ben feljutott az NB I-be, már zalai csodáról beszéltek.

 

Játékosként szerepelt Zalaegerszegen, Pécsen, Komlón és Budapesten, a Bp. Honvédnál.


Ennek a csodának a varázslója volt Szőcs János, a Mester. 2013. február 18-án ünnepelte 80. születésnapját. Rengeteg cikket írtam már róla, nagyon sokszor beszélgettünk. A magyar futball még élő úriembereinek egyike. Sajnos nincs sok már közöttünk.
- Mester! Arra kérem, hogy Ön válassza meg a témát! Melyek voltak a labdarúgáshoz kapcsolódó pályafutása során a legemlékezetesebb állomások?
- Az életem első jelentős élménye Zalaegerszeghez kötődik, mégpedig az egykori Deák Gimnáziumhoz (jelenleg Zrínyi Gimnázium - a szerk.). 1949-et írunk, s hatodikos gimnazistaként bekerültem az iskola válogatottjába. Az országos középiskolai bajnokság döntőjébe jutva a Ferencváros - Csepel mérkőzés előtt játszottuk az aranyéremért. Mi voltunk a pályaválasztók, ezért a zöld-fehér szerelést választottuk, bízva a Fradi-közönség támogatásában. 15-20 ezer ember előtt léptem pályára, gólt rúgtam 16 évesen, 2-2 lett az eredmény, pénzfeldobással azonban az az Orosháza lett a győztes, amelyben Mátrai Sándor, az FTC későbbi nagyszerű középhátvédje is szerepelt. Ez volt az első olyan élmény, ami megerősítette bennem, hogy életemet a labdarúgás határozza majd meg.

 

Talán az első színes fotó a Szőcs János vezette ZTE-ről.


- A következő kiemelkedő esemény bizonyára szintén a fővároshoz köti…
- Nem! Két év múlva érettségiztem, s beadtam a felvételi jelentkezésemet Pécsre, illetve Budapestre, a Testnevelési Főiskolára. Választ sem kaptam, így a Zalaegerszegi Építőknél játszottam, majd az NB II-es Z. Vörös Meteorban. Már lemondtam a főiskoláról, amikor megjelent egy fiatalember, aki közölte, hogy a pécsi egyetem megbízásából keresett meg, s szeretné, ha náluk játszanék. Így kerültem a baranyai városba, a PEAC-hoz, ahonnét kiválogattak a Pécsi Dózsához. Szegény egyetemistából menő labdarúgó lettem, kezdő játékos. A nagyszerű Bp. Honvédot is megvertük, pedig ez nem sok csapatnak sikerült akkor. Nagyszerű négy évet töltöttem Pécsen, ennek eredményeként Sebes Gusztáv szövetségi kapitány meghívott a keretbe a kapus Dankával együtt. Egy éven keresztül ott voltam az Aranycsapat környezetében. Szokás volt, hogy a keret hírvevő mérkőzéseket játszott vidéken, s ekkor sokszor kaptam szerepet Buzánszky Jenő cseréjeként. A négy szép pécsi esztendő után kerültem Budapestre. Az a Honvéd, amely előző éven a kiesés ellen küzdött (1956-ban több játékosa külföldön maradt - a szerk.), a következő esztendőben megnyerte a Közép-Európai Kupát. Levezetésképpen jött a Komló. Döntő érv volt, hogy háromszor több fizetést ígértek, mint amennyi a katonatiszti illetmény volt. Komlón érdekesen alakult a helyzet: az utolsó fordulóban dőlt el, hogy ki lesz a bajnok. Az FTC, a Győr és mi voltunk versenyben. Sajnos nem tudtunk nyerni, így a harmadik helyen végeztünk.

E.E.
(Folytatjuk)

 

Szőcs János és Ujvári Sándor ZTE-életmű díjat vehetett át 2002-ben Lang Józseftől, a ZTE FC Rt. akkori elnökétől.