Kanizsa és Egerszeg…
Üzenet egykori diákvárosomnak (3.)

A laboratórium épülete előtt az osztályunk Küronya István laborfőnök és Tapolczay Miklós tanár úrral.
Fotó: archív
Nem sok időm volt azzal foglalkozni, hogy Zalaegerszeg helyett immár Nagykanizsán töltöm a napokat, hónapokat. Hazautazni ritkán lehetett, márcsak azért sem, mert akkoriban még szombaton is volt tanítás. Rögtön éreztem az általános és a középiskola közötti különbséget. A vegyipari technikumban különösen, hiszen heti két nap laborgyakorlat volt. Ez azt jelentette, hogy reggel héttől délután háromig (fehér köpenyben, a leányok kendőben, a fiúk sapkában) nem csak a kémia elméletével, hanem gyakorlati oldalával is foglalkoztunk. Ez meggyorsította az ismerkedést, hamar baráti kapcsolatok alakultak ki. Nem törődtünk azzal, hogy ki honnan jött, ki kanizsai, s ki egerszegi.