Interjú Balaicz Zoltánnal, Zalaegerszeg polgármesterével (6.)

Utolsó részéhez érkezett a Zalaegerszeg polgármesterével készített interjúnk. Balaicz Zoltánnal eddig szót váltottunk a 2024. évi önkormányzati és EP-választás tapasztalatairól, a versenyképes járások lényegéről, boncolgattuk a vármegyeszékhely idei költségvetését, a szolidaritási hozzájárulás sem maradhatott ki, mint ahogy az M76-os kétszer kétsávos gyorsforgalmi út megépítésének kérdése sem. A Kosztolányi utca újbóli kétirányúsítása és a Kossuth utca burkolatának sorsa is témánk volt. A befejező részben szóba kerül a mentőállomás régóta húzódó ügye, s végül „sportolunk” is egy kicsit…

– Régóta húzódó ügy a zalaegerszegi mentőállomás korszerűsítése, illetve teljes felújítása…

– A kormányhatározat a beruházás szükségességéről 2017. decemberében jelent meg. Bár a mentőállomás a kórházhoz hasonlóan állami intézmény és nem önkormányzati, mégis jól mutatja, hogy ha egy projekt levezénylése egy nagy állami szervhez, vagy többhöz kerül, ahol ezer másik üggyel is kell foglalkozni az ott dolgozóknak, akkor az hátráltathatja is az adott fejlesztés kellő időben való megvalósulását. A zalaegerszegi mentőállomás esetében a kormányhatározat alapján az MNV Zrt. és az Országos Mentőszolgálat kapta a megvalósítási feladatot és a hosszú egyeztetések, tervpályázatok, újratervezések, közbeszerzések után 2023-ra jutottak el oda, hogy a kivitelezésre vonatkozóan is végigmenjen a beszerzési eljárás, de akkor meg már a szükséges 2,5 milliárdos forrás nem állt rendelkezésre. Ennél jóval nagyobb volumenű projekteket az önkormányzat sokkal rövidebb idő alatt sikeresen lebonyolított. Ez is mutatja, hogy lehet bízni az önkormányzatokban, mert helyben megvan a szakértelem és a tapasztalat.

– Érzékeltetné konkrét esetekkel is ezt?

– Talán legjobb példa erre a közgyűjteményi fejlesztések sorsa. A Modern Városok Programhoz kapcsolódó 2016-os kormányhatározatok alapján a Göcseji Múzeum felújítását és a Mindszentyneum megépítését (akárcsak az új uszoda, az Alsóerdei Sport- és Élménypark, valamint a Göcseji Tudásközpont – Zalaegerszegi Helyi Termék Piac esetében) az önkormányzat kapta feladatul, míg a Göcseji Falumúzeum esetében az állami szerv, az MNV Zrt. lett kijelölve lebonyolítóként. Az önkormányzat a rá bízott projekteket a következő években sorra megvalósította, de a skanzenben még a munkálatok sem indultak el a mai napig. Persze a mentőállomás felújítását eleve nem is kaphatta volna meg az önkormányzat, hiszen nem városi, hanem állami intézményről van szó, csak érzékeltetni szerettem volna, hogy a kormány támogatásával hány beruházást tudtunk sikeresen teljesíteni, miközben néhány állami szerv nem mindig állt a helyzet magaslatán. Ettől függetlenül a következő időszakban is minden fórumon szóvá fogom tenni a mentőállomás felújításának szükségességét – ugyanúgy nem engedhetünk belőle, mint az M76-os gyorsforgalmi útból.

– A hagyományos újévi fogadáson olyan zalai városok vezetői is jelen voltak, akik nem kormánypárti politikusok. Ez azt jelenti, hogy Zalaegerszeg még nyitottabb lesz más politikai színezetű vezetéssel rendelkező településekkel szemben?

– Ebben nincs változás az elmúlt évtizedekhez képest, ez már Gyimesi Endre polgármester alatt is így működött és az elmúlt 11 éves polgármesterségem alatt is minden településsel korrekt kapcsolatra törekedtünk. Mindig meghívtam a kollégáimat a vármegye különböző városaiból. Egy vármegyében élünk és dolgozunk, Zala fejlődése a lényeg. Talán azzal, hogy elindult a Versenyképes Járások Program, még erősebb lesz az együttműködés kényszere és a településfejlesztési, térségfejlesztési szemlélet.

– S végül essen szó sportról is! A ZTE FC többségi tulajdonosa megkezdte a részvények felvásárlását. A város tulajdonában mekkora részvénycsomag van még?

– Az önkormányzatnak közvetlenül nincs tulajdonrésze a ZTE FC Zrt-ben, de az egyik önkormányzati cégen keresztül van 30,2 százaléknyi részvényünk (6.031 darab). Ugyanakkor a ZTE Kosárlabda Klub Kft.-nek 94 százalékos arányban az önkormányzat a tulajdonosa. Ez az elmúlt évtizedekben alakult így, egyébként a kosárlabda-csapatok nagy része a ZTE-hez hasonlóan önkormányzati tulajdon, Szombathelytől Sopronon át Kaposvárig.

– Nemrég megújították az együttműködést a futball klubbal, újabb 10 évre szóló szerződést írtak alá. A múltban nem volt mindig felhőtlen a kapcsolat…

– Gördülékenyen történt az újabb szerződés előkészítése és aláírása is. A többségi tulajdonos, Végh Gábor korrekt volt, nem kért a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben vállalhatatlan dolgot, nem kért még támogatás emelést sem. Sőt, az inflációkövetéshez sem ragaszkodott. Amit egy vidéki önkormányzat vállalni tud, azt hozzátesszük a klub működéséhez ezután is, ugyanakkora összeggel, mint 2014-2024 között. Ennél többet nem bír el egy 55 ezres település költségvetése. Bízom benne, hogy a csapat ebben a szezonban is az NB I-ben marad, hiszen a ZTE-nek ott a helye! Tudom, hogy a többségi tulajdonos és egy szurkolói kör között nem felhőtlen a viszony. Azonban ha nem lenne Végh Gábor, akkor ki tartaná fenn és működtetné a részvénytársaságot? Sajnos végignéztük, hogy mi történt ősi riválisunknál, Szombathelyen és hogyan sodródott a megszűnés közelébe a Haladás, de más városok példáját is lehetne hozni. A 21. században tőkeerős tulajdonos nélkül a sportvállalkozások nem tudnak boldogulni. Végh Gábor egyébként az elmúlt 10 évben a vállalásait teljesítette, sőt, az alábbi felsorolás alapján túl is teljesítette:

– 2017-ben, 13 év kihagyás után befejeződött a ZTE stadion felújítása (a munkálatok 2004-ben maradtak félben).

– 2019-ben többfunkciós erőnléti sportkomplexum épült a stadion mögött.

– 2019-ben a ZTE FC visszajutott az első osztályú bajnokságba és azóta is ott szerepel.

– 2020-ban a klub saját forrásból (34 millió forint) új, 8 x 57 méteres pályát épített az Ifjúsági és Sportcentrumban.

– 2021-ben a többségi tulajdonos részben pályázati, részben saját forrásból, 615 millió forint ráfordítással felújította és modernizálta az Ostoros Károly Csarnokot.

– 2023-ban a több mint 100 éves története során először a ZTE megnyerte a Magyar Kupát.

– Hogy ítéli meg Zalaegerszeg versenysportját a női szereplők esetében? Mintha féloldalas lenne a helyzet, a hölgyek kissé háttérbe szorultak…

– Ennek oka talán az utánpótlás-nevelésben is keresendő. Zalaegerszegen éppen azok a klubok rendelkeznek élvonalbeli csapatokkal, ahol elsősorban a férfiak érnek el eredményeket, így a kosárlabdázók vagy a labdarúgók, a széles körű utánpótlás-nevelés és a fiatalok bekapcsolódási lehetősége tehát ezekhez a csapatokhoz és a megyei bajnokságokban részt vevő, ugyancsak a futballra összpontosító sportkörökhöz kapcsolódik (Andráshida SC, Andráshida SC, Botfai LSC, Páterdombi LSC, Police Ola, stb.). Egyébként Zalaegerszegen 81 sportegyesület működik, ebből 38-at pénzügyileg is támogat az önkormányzat. Emellett 37 sportlétesítmény használatát biztosítja ingyenesen vagy kedvezményesen a város. Szerencsére a női kosarasok mellett több sportágban, így a tekézőknél, az úszóknál, a vívóknál, vagy az atlétáknál is vannak kiváló, tehetséges női sportolók.

Ekler Elemér
(Vége)

Az interjú előző részei itt olvashatók:

Interjú Balaicz Zoltánnal, Zalaegerszeg polgármesterével (1.) (2025. 02. 03.)

Interjú Balaicz Zoltánnal, Zalaegerszeg polgármesterével (2.) (2025.02.06.)

Interjú Balaicz Zoltánnal, Zalaegerszeg polgármesterével (3.) (2025.02.14.)

Interjú Balaicz Zoltánnal, Zalaegerszeg polgármesterével (4.) (2025.02.19.)

Interjú Balaicz Zoltánnal, Zalaegerszeg polgármesterével (5.) (2025.02.26.)