Az év madara, rovara, hala, kétéltűje, fája és gombája

Idén is összegyűjtöttük az év élőlényeit, melyek kiemelt figyelmet kapnak 2025-ben.

Az év madara: böjti réce

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közönségszavazását a böjti réce nyerte meg. Vonuló madár, mely tavasszal a „böjti szelekkel” érkezik hazánkba. A kis termetű vízimadár állományának csökkenése miatt 2008 óta védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Az év rovara: sávos szitakötő

Az év rovara a színes szárnyú szitakötők családjába tartozó sávos szitakötő lett. A rovar testhossza hozzávetőleg 45–49 milliméter, nevét a hím szárnyain található széles, kék színű sávokról kapta. A nőstény megjelenése eltér a hímétől, szárnyai zöldes színűek, csillogóak, fehér folttal díszítettek. Hazánkban a sík- és dombvidékek kisvízfolyásai környékén találkozhatunk vele leggyakrabban. Nem védett faj, de a klímaváltozás hatására folyamatosan csökkenhet az élőhelye.

Az év hala: kurta baing

A közönségszavazást a Magyarországon őshonos kurta baing nyerte, mely hazánk legkisebb pontyféléje (6-8 centiméteresre képes megnőni). Rovarokkal, szúnyog-lárvákkal, planktonokkal táplálkozik, az álló- illetve lassan áramló vizekben fordul elő. Védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Az év kétéltűje: sárgahasú unka

Az év kétéltűje a békák rendjébe tartozó sárgahasú unka lett, mely nevét a jellegzetes „unk-unk” hívóhangjáról kapta. Az állat körülbelül 4-5 cm hosszú, hátoldala szürkésbarna, tüskés szaruszemölcsökkel borított, pupillája szív alakú. Sárga foltokkal díszített hasa a ragadozók elriasztására szolgál. A MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a sárgahasú unka otthonát, a hazai hegy- és dombvidékek vizes élőhelyeit a klímaváltozás, csapadékhiány erősen veszélyezteti. A sárgahasú unka védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Az év fája: korai juhar

2013 óta az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Kuratórium minden évben három fafajt bocsát közönségszavazásra. Az idei év fája címet a korai juhar nyerte el.

A korai juhar a hegy- és dombvidékek üde erdeinek jellemző fája. Gyors növekedésű, a 20-25 méteres magasságot is elérheti, lombkoronája gömbölyded. Lombfakadás előtt, korán virágzik.

Az év gombája: sárga gévagomba

A Magyar Mikológiai Társaság közönségszavazását a taplóalkatúak rendjébe tartozó sárga gévagomba nyerte. Április és szeptember között találkozhatunk vele, leginkább fűzfa, nyárfa, cseresznye vagy akác törzsén. A sárga színű, hullámos, legyezőhöz hasonló gomba telepeket alkot a fatörzsön. Ehető, íze savanykás, köretként, pörköltként is fogyasztható. (Forrás: Zölditő/Borsós Zsófia)