A kaméleonok oktatnak

2024. 12 04. 11:07

– avagy az újságírásnak is vannak szabályai

Bal…bal…bal…1989 október 25-én, 35 évvel ezelőtt ez a rajz volt a Zalatáj címlapján. Még a rendszerváltás előtt voltunk, két nappal az „ellenforradalom” évfordulója után.

Több jelzést kaptam – többnyire áttételesen: miért foglalkozom, miért készítek interjút Horváth Jácinttal, Nagykanizsa polgármesterével?

Egyszerű a válasz: Horváth Jácint Zala vármegye második legnagyobb városának törvényesen megválasztott polgármestere. A vele készített interjú nem szokatlan a Zalatáj 35 éves történetében. Kapaszkodjanak meg: 1989-ben azokkal a politikusokkal, közéleti szereplőkkel is készített interjút a Zalatáj, akik akkor még ellenzéki szerepkörben voltak. Jobboldaliak voltak. Még a rendszerváltásnak nevezett átalakulás előtt voltunk.

Ezeknek a derék kritikusoknak szeretném jelezni, hogy a közéleti szereplés egyik alapkövetelménye a sajtóműfajok alapfokú ismerete. Vagyis az interjúban a riporter szerepe a kérdezés. A riportalany pedig válaszol. S a riporter nem fűz ehhez kommentárt. Legfeljebb a mai magyar balliberális sajtóban.

Mi nem ezt tesszük. Hogy a véleményünket elmondjuk, ahhoz más műfajok állnak rendelkezésünkre. Például a kommentár, a jegyzet, a riport, a glossza, vagy a tárca. Igaz, ezekhez alapvetően megfelelő műveltségre, felkészültségre van szükség. Vagyis sok tanulásra, szorgalomra, alázatra a hivatás iránt.

A Horváth Jácinttal készített interjú ennek szellemében készült. S ha a Zalatájnak más a véleménye, mint az interjúalanynak, azt is megírja. Erre vannak a felsorolt műfajok. S meg is írja majd a Zalatáj.

Ám ezt szívesen megtesszük azokkal a magukat most jobboldalinak tartó kaméleonokkal is, akik elkötelezettebb, nemzetibb, jobboldalibb tanítómesterek akarnak lenni, mint azok, akiknek a hitvallása nem változott az elmúlt évtizedekben.

Hát ennyit az újságírásról. Mert az nem is újságíró, aki felhúzza a szögesdrótot, s csak a saját táborában akar interjúalanyt keresni.

Meghallgatjuk a másik oldalt is, mert így sportszerű. Aztán az „ellentámadás”, vagyis az ellenérvek mindig legyenek határozottak, tényszerűek és kikezdhetetlenek. A Zalatáj erre törekszik.

Ekler Elemér