A magyar kisgömböc ámokfutása folytatódik
Egyre közelebb a végzetes tű
A mai magyar kisgömböc nem Benedek Elek meséjének antihőse. Ő nem a szegény embert, annak feleségét és három gyermekét kapta be mértéktelen étvágyával.
Nem, ő különleges karriert épít. Úgy gondolta, hogy a Gömböc Köztársaság legfontosabb gömböce lehet. Országjárásra indult. Ahogy haladt településről településre a Gömböc Köztársaságban, kisgömböcök rajongó ezrei fogadták lelkesen. Noha a csillapíthatatlan étvágyú magyar kisgömböc IQ-ja sem az eget verdesi, rajongói igyekeztek hozzá idomulni, vagy alulmúlni. Gurult, gurult a magyar kisgömböc az országban, nehezen elviselve a 92 ezer négyzetkilométeren élőket szolgasorba taszító NER-lovagok pusztítását.
Platóra állva szónokolt a magyar kisgömböc az országjáráson. Az állam igen rossz gazda – harsogta a platóról, hamar elfelejtve, hogy a kormány exminiszternőjének is köszönhetően a részben vagy teljesen állami tulajdonban levő Gömböc Diákhitel Banktól, a Gömböc Volánbusz Zrt.-től és a Gömböc MHB Banktól havi 3,4-4,5 millió garast zsebelt be.
A magyar kisgömböc előtte nem sokat járt vidéken. Csak akkor, ha a feleségét elkísérhette fontos eseményekre. Gömböc urat nem igazán vonzotta a magyar vidék. Sokkal inkább a budapesti belváros, a kiemelt protokolláris rendezvények. Számos esetben okozott gondot agresszív fellépésével a Gömböc Köztársasági Hivatalban és a Gömböc Igazságügyi Minisztériumban, hogy ott lehessen az első sorban, ahol egyébként semmiképpen nem lett volna helye.
A magyar kisgömböc Zala vármegyébe is ellátogatott. Aznap látott napvilágot, hogy barátnőjének anyja nem akármilyen bűncselekmények miatt négy évet ült a dutyiban. Ma ő a Gömböc-vállalkozás gazdasági vezetője. Ő is éhes volt, mint a magyar kisgömböc.
A kisgömböcből egyre nagyobb gömböc lett. S egyre éhesebb. S egyre gátlástalanabb. S megy tovább.
Egyre közelebb kerül a végzetes tűhöz. A kipukkadáshoz…
Ekler Elemér