Kinek a háborúja? (1.)
A zalai kötődésű dr. Boros Imre közérthető módon ad választ
A zalai polgárok egy része a közösségi portáloknak köszönhetően azért hozzájut olyan információkhoz is az ukrán-orosz háború kapcsán, amit nem Brüsszelben, Washingtonban, vagy Kijevben fogalmaznak meg. Jelentős azonban azoknak a száma, akik nem használnak internetet, s a televízióban sem éppen a híreket nézik. A Zalatáj Kiadó lapjainak olvasói talán ezért is várnak érthető, egyszerű magyarázatot arra, hogy miért is folyik az ukrán-orosz háború, s kik is vívják azt valójában.
Erről beszélgettünk a zalai kötődésű dr. Boros Imre közgazdásszal, az első Orbán-kormány Phare-ügyekért felelős miniszterével, aki közismert arról, hogy a legbonyolultabb ügyekben is érthető magyarázatot tud adni az átlagolvasó számára is.
– Az elmúlt másfél évtizedben jelentős változások történtek a világban. A nyugatnak nevezett szféra több tekintetben is meggyengült – mondja elöljáróban az egykori miniszter.
– Mit ért nyugati szféra alatt?
– A nyugati dollár magánpénz által leuralt országokra, szférákra gondolok. Erőforrásokat veszítettek, mások meg erősödtek.
– Milyen erőforrásokra gondol?
– Például korábban a Szovjetunió 50 millió tonna búzát vásárolt nyugatról, most körülbelül annyit visz a piacra. Energiafronton az oroszok jelentősen megerősödtek, gondoljunk csak az atomenergiára. Olajban, gázban pedig verhetetlenek. Ráadásul a nyugatiak korábbi szövetségesei, az arab országok jelentős része elpártolt tőlük, mi több összefogott az oroszokkal. Ebben az új helyzetben kezdett el lavírozni a nyugat, s szeretné pozícióját visszaerősíteni. Erről szól az Ukrajnában zajló háború.
– Részletezné ezt?
– Ukrajna hatalmas és értékes mezőgazdasági termőföldekkel rendelkezik. Ezekre a nagy nyugati multi cégek már rá is telepedtek. Korábban erre nem volt lehetőség, ám Zelenszkij elnök vezetése alatt úgy változott a törvény, hogy ennek nem lett akadálya. Ukrajnában egyébként jelentős energiaforrások is vannak, de ezeket eddig nem volt értelme kitermelni, hiszen Oroszországból korlátlanul jött az energia, azzal működött az ukrán gazdaság.
– S miért Ukrajna a célpont?
– Úgy tűnik, hogy a magánpénz-birodalom be kívánja áldozni, a saját haszonvesztésének tárgyává akarja tenni.
– Mi módon?
– Egyrészt versenyképtelenné teszi az európai ipart azzal, hogy elzárja az olcsó orosz energiától (bár itt már történnek csalafinta ellenlépések). Rákényszeríti a sokkal drágább amerikai forrásokra. A másik sajnálatos dolog Angela Merkel, volt német kancellár nevéhez fűződik, aki Európára „szabadított” több millió gazdasági migránst. Németország sírásója elindította azt a folyamatot, ami szétrombolja egyes országokban a társadalmi szerkezetet.
– Ez nyilván nem véletlenül történt…
– A nemzetközi cégek elképzelése, hogy Ukrajnát „rátolják” az Európai Unióra, mint költségtényezőt. Az Egyesült Államokban egyelőre befagyott a kassza, az Európai Unió viszont továbbra is bőkezű, bizonyítja ezt az 50 milliárd eurós támogatással. Négy évre azonban ez nagyon kevés lesz.
Ekler Elemér
(Folytatjuk)


