Kinek a háborúja? (1.)

2024. 03 01. 11:05

A zalai kötődésű dr. Boros Imre közérthető módon ad választ

Dr. Boros Imre: – A nyugatnak nevezett szféra több tekintetben is meggyengült.
Fotó: hirado.hu

A zalai polgárok egy része a közösségi portáloknak köszönhetően azért hozzájut olyan információkhoz is az ukrán-orosz háború kapcsán, amit nem Brüsszelben, Washingtonban, vagy Kijevben fogalmaznak meg. Jelentős azonban azoknak a száma, akik nem használnak internetet, s a televízióban sem éppen a híreket nézik. A Zalatáj Kiadó lapjainak olvasói talán ezért is várnak érthető, egyszerű magyarázatot arra, hogy miért is folyik az ukrán-orosz háború, s kik is vívják azt valójában.

Erről beszélgettünk a zalai kötődésű dr. Boros Imre közgazdásszal, az első Orbán-kormány Phare-ügyekért felelős miniszterével, aki közismert arról, hogy a legbonyolultabb ügyekben is érthető magyarázatot tud adni az átlagolvasó számára is.

– Az elmúlt másfél évtizedben jelentős változások történtek a világban. A nyugatnak nevezett szféra több tekintetben is meggyengült – mondja elöljáróban az egykori miniszter.

– Mit ért nyugati szféra alatt?

– A nyugati dollár magánpénz által leuralt országokra, szférákra gondolok. Erőforrásokat veszítettek, mások meg erősödtek.

Ukrajna hatalmas és értékes termőföldekkel rendelkezik.
Fotó: Sergei Supinsky /AFP

– Milyen erőforrásokra gondol?

– Például korábban a Szovjetunió 50 millió tonna búzát vásárolt nyugatról, most körülbelül annyit visz a piacra. Energiafronton az oroszok jelentősen megerősödtek, gondoljunk csak az atomenergiára. Olajban, gázban pedig verhetetlenek. Ráadásul a nyugatiak korábbi szövetségesei, az arab országok jelentős része elpártolt tőlük, mi több összefogott az oroszokkal. Ebben az új helyzetben kezdett el lavírozni a nyugat, s szeretné pozícióját visszaerősíteni. Erről szól az Ukrajnában zajló háború.

– Részletezné ezt?

– Ukrajna hatalmas és értékes mezőgazdasági termőföldekkel rendelkezik. Ezekre a nagy nyugati multi cégek már rá is telepedtek. Korábban erre nem volt lehetőség, ám Zelenszkij elnök vezetése alatt úgy változott a törvény, hogy ennek nem lett akadálya. Ukrajnában egyébként jelentős energiaforrások is vannak, de ezeket eddig nem volt értelme kitermelni, hiszen Oroszországból korlátlanul jött az energia, azzal működött az ukrán gazdaság.

– S miért Ukrajna a célpont?

– Úgy tűnik, hogy a magánpénz-birodalom be kívánja áldozni, a saját haszonvesztésének tárgyává akarja tenni.

Halálos ölelés… Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Fotó: Europress/AFP

– Mi módon?

– Egyrészt versenyképtelenné teszi az európai ipart azzal, hogy elzárja az olcsó orosz energiától (bár itt már történnek csalafinta ellenlépések). Rákényszeríti a sokkal drágább amerikai forrásokra. A másik sajnálatos dolog Angela Merkel, volt német kancellár nevéhez fűződik, aki Európára „szabadított” több millió gazdasági migránst. Németország sírásója elindította azt a folyamatot, ami szétrombolja egyes országokban a társadalmi szerkezetet.

– Ez nyilván nem véletlenül történt…

– A nemzetközi cégek elképzelése, hogy Ukrajnát „rátolják” az Európai Unióra, mint költségtényezőt. Az Egyesült Államokban egyelőre befagyott a kassza, az Európai Unió viszont továbbra is bőkezű, bizonyítja ezt az 50 milliárd eurós támogatással. Négy évre azonban ez nagyon kevés lesz.

Ekler Elemér
(Folytatjuk)