Törvény a magyar építészetről

2024. 02 22. 09:13

A legfontosabb részletekről adott tájékoztatást Lengl Zoltán állami főépítész

Lengl Zoltán: – Már a törvényjavaslat koncepcióját is széles körű szakmai egyeztetés előzte meg.
Fotó: Zalatáj

Az Országgyűlés 2023. december 12-én elfogadta a magyar építészetről szóló törvényt. Az új jogszabály több törvényt vont össze: a mérnöki és építész kamarákról, az épített környezet alakításáról és védelméről, a településkép védelméről, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról szólót, valamint a kulturális örökség védelméről szóló törvények műemlékekre és műemlékhelyekre vonatkozó fejezeteit. Az előterjesztő Lázár János építési miniszter célként jelölte meg a települések értékeinek megóvását, a zöldfelületek védelmét, a hatósági engedélyezés egyszerűsítését.

A Zalatáj Kiadó kérésére a Zala Vármegyei Kormányhivatal állami főépítésze, Lengl Zoltán tájékoztatta olvasóinkat az új törvény legfontosabb részleteiről.

– Már a törvényjavaslat koncepcióját is széles körű szakmai egyeztetés előzte meg, amit a törvénytervezet normaszövegének szakmai és társadalmi egyeztetése követett. A törvény hatályba léptetése négy ütemben történik, egy része 2023.december 30-tól már hatályos, a következő lényeges változások 2024. október elsejétől várhatóak – mondja elöljáróban Lengl Zoltán.

A törvény céljai között szerepel:

A polgári jó ízlés elősegítése és az életminőség javítása.

Az építészeti örökségünk és zöldfelületeink megőrzése és védelme.

A hazai városok és községek sajátos településképi értékeinek megóvása.

A kiszámítható településtervezés és a takarékos területgazdálkodás elősegítése.

Az építési szabályok olyan tartalmú megállapítása, amely a fenntartható fejlődés környezet- és klímavédelmi szempontjainak érvényesíthetőségét és a magyar építésgazdaság fejlődését szolgálja a magyar építési anyagok felhasználásával.

Az épített környezet akadálymentesítésének és az egyenlő esélyű hozzáférés elősegítése.

Az építési folyamat során a tájépítészet szerepének erősítése.

Az épített környezetnek az érintett lakosság, illetve a civil és gazdálkodó szervezetek véleményének kikérésével történő alakítása.

Az épített környezet tervezése, kialakítása során az egyetemes tervezés követelményének érvényre juttatása.

A legfontosabb változások között említette az állami főépítész az építészeti tervtanácsok és a főépítészek szerepének megerősítését, a főmérnöki és főtájépítészeti szervezetrendszer felállítását. Az egyszerű bejelentés tudomásulvételi eljárássá alakul, illetve újra közös önkormányzati rendelet szabályozza az építés rendjét és a településképet. Bevezetik a zöldfelületi tanúsítványt, műemlékvédelmi ösztönző és támogató rendszer jön létre és protekcionista építésgazdasági intézkedések lépnek életbe.

Az Országgyűlés 2023. december 12-én fogadta el a magyar építészekről szóló törvényt.
Fotó: epiteszforum.hu

Lengl Zoltán a törvény alapelveiből kiemelte:

Az építészeti minőség érvényre juttatását, az építési folyamatokat a valós igényekhez kell igazítani, kerülni kell a felesleges beavatkozásokat. Elő kell segíteni a helyi gazdaság és a helyi közösségek, a helyi identitás elősegítését.

Az új beépítésre szánt területek kijelölése helyett a barnamezős területek revitalizációját kell előnyben részesíteni, és kiemelt figyelmet kell fordítani az építészeti örökség megóvására és méltó hasznosítására.

Szigorításra kerül az új beépítésre szánt területek kijelölése – mondta az állami főépítész. – Az erdő- és zöldterület nagysága a településen belül összességében nem csökkenhet. A település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az új beépítésre szánt terület kijelölésével nem csökkenhet. A beépítésre szánt területeket 500 méteres beépítésre nem szánt zöldgyűrűvel kell körbevenni a szomszédos település beépítésre szánt területével való összenövés megakadályozása érdekében. Az egészségügyi és oktatási, közmű- és infrastruktúra kapacitás rendelkezésre állását egy új lakóterület kijelölésénél igazolni kell. Ha a tervezett új beépítésre szánt terület 5 km-es környezetében, az adott település közigazgatási területén belül az adott fejlesztés megvalósítására alkalmassá tehető barnamezős terület van, akkor új beépítésre szánt terület csak kiemelt közérdek esetében jelölhető ki. Változás lesz az önkormányzati feladatok ellátásában is – említette Lengl Zoltán. – Az önkormányzatoknak főépítészt kell foglalkozniuk (önállóan vagy társulásban) 2025. január 1-jétől. A legalább 10 település vonatkozásában főépítészi feladatot ellátó főépítészek és munkatársaik foglalkoztatásához az állam költségvetési támogatást is biztosít. A helyi építészeti tervtanács felállítása 2025. január 1-jétől kötelező lesz a járásszékhelyi városokban (174 település), a fővárosi kerületekben (23 kerület) és a fővárosban. Új jogorvoslati rendszer kerül bevezetésre a településképi vélemények esetén, ezzel kibővül a területi és az országos építészeti tervtanácsok feladatköre. Az önkormányzatok településterveit 2027. június 30-ig felül kell vizsgálni, a településképi rendeleteket és a helyi építési szabályzatokat egy rendeletbe kell szerkeszteni. Az 5000 lakos alatti településeken – főszabály szerint – csökken a településtervek kötelező tartalma.

– A jogszabály megemelte a kiemelt beruházások küszöbértékeit, így (a közcélú beruházások kivételével) azok a beruházások tartozhatnak ebbe a körbe, amelyek legalább 100 milliárd forint költségigényűek és legalább 100 új munkahelyet hoznak létre, vagy ipari parkban, logisztikai parkban jönnek létre, esetleg valamely kiemelt státuszú üzem, gyár beszállítói – zárta tájékoztatóját Lengl Zoltán.

z.t.

***

 A cikk a Zala Vármegyei Kormányhivatal támogatásával készült.