Az egerszegi, zalai kosárlabdasport színes egyénisége távozott

Nyolcvankilenc év adatott neki. Ma délelőtt kaptuk a szomorú hírt, hogy elhunyt Panácz Antal, a zalaegerszegi, zalai kosárlabdasport kiemelkedő alakja. Szegeden született 1935 augusztus 24-én, 1958-tól 1977-ig volt a ZTE játékosa.

Testnevelő volt a Landorhegyi úti iskolában. Több ezer gyermek testi fejlődésére ügyelt, és nagyon sokkal ismertette meg a kosárlabda alapjait. Onnét került ki többek között Bodrogi Csaba, Bencze Tamás, Gáll Tamás és Tóth Árpád, akik a ZTE erősségei lettek.

Közismert volt humoráról, közvetlen stílusáról. A közéleti szereplést is vállalta, a rendszerváltás után tagja lett Zalaegerszeg képviselő-testületének. 13 évig volt képviselő a landorhegyi városrészben. Közéleti, s a sport területén végzett tevékenységét Zalaegerszegért Díjjal ismerték el.

Egy legenda távozott…

Nyugodjon békében!

Ekler Elemér

 

* * *

Panácz Antalra a ZTE történetével foglalkozó Zalatáj-sorozat 2011-ben készült egyik epizódjával emlékezünk:

Az újjáalakulás évében, vagyis 1957-ben a ZTE férfi csapata az NB II-ben szerepelt. Nem sokáig, mert erejét meghaladta ez az osztály, s a megyeibe kényszerült. Többszöri sikertelen próbálkozás után 1963-ban aztán kiharcolta a feljutást a ZTE. Néhány név ebből a csapatból: Panácz Antal, Eső László, Horváth Jenő, Bucsis István, Czeglédi Pál, Lajtai István és Juhász László.

Egyik múltidézőnk Panácz Antal:

– Pécsi főiskolásként sokat játszottam az egerszegiek ellen. Miután végeztem, Zalaegerszegre kerültem, a Dózsa-iskolában kezdtem tanítani. Természetes, hogy átigazoltam a ZTE-hez. A város kosárlabda-sportjának mágikus körzete volt a Zárda, az Árpád utca környéke. Ezekkel a nevekkel tudom alátámasztani ezt: Bíró Zoltán, Wölner Jenő, Kustán Kálmán, Horváth Jenő, Eső László, a Merkli-testvérek, Pusztai Árpád, s talán nem veszik szerénytelenségnek, Panácz Antal.

– Mi volt ennek a titka?

– A Zárdában volt kosárlabdapálya! Még a Zalaegerszegi Vörös Lobogó idejében a Bp. Honvéd csapatának játékosait Egerszegre vonultatták be katonának. A Zárdában – edzés közben – láthattuk ezeket a nagyszerű játékosokat, akik közül többen tagjai voltak az 1955-ben Európa-bajnokságot nyert magyar válogatottnak.

A bajnoki meccseket akkoriban többnyire a Zárdában, a Zrínyi-gimnáziumban, a ruhagyári pályán, az Arany Bárány Szálloda udvarán játszotta a csapat. A ZTE sporttelepen egykor négy pálya is szolgálta a sportágat. Ebben az időszakban Száraz István, Raffai Imre, Bíró Zoltán és Panácz Antal edzette az együttest.

– Meg kellett küzdenünk azzal a teherrel, hogy a kosárlabdának nem volt olyan háttere, mint a labdarúgásnak. Volt egy generáció – Kustán Kálmán, Dömötör László, Rozsnyói Sándor, a Radovics-testvérek Ostoros Károly testnevelő irányításával –, amely fémjelezte a sportágat, de aztán nagy űr keletkezett. Ezután jött az a felívelés, amelyben a játékosokon, edzőkön kívül nagy szerepe volt néhány olyan önzetlen, kosárlabdát szerető embernek, mint Varga Józsefnek, Andor Imrének, Simon Józsefnek és Gergye Károlynak – mondja Panácz Antal.

Ekler Elemér