Az aranyember aranyköpései

Surányi – elvtársaihoz hasonlóan – mindenhez (is) ért. Ő bizony nevelné, gatyába rázna a magyar társadalmat.
Fotó: MTI/Kovács Attila
A leharcolt politikai figurák ismételt színrelépése megerősíti az embert, a Jóisten mentse meg az ilyenektől ezt a sokat szenvedett nemzetet. Ez jutott eszembe minap, amikor a Telex Témában című műsorában Surányi György exjegybankelnök elemezte az ország gazdasági helyzetét. Megtudtuk, az infláció csökkenése nem a magyar kormány intézkedéseinek, hanem az EU szankcióinak köszönhető. Szerinte ugyanis az európai, illetve a G7-es szankciók működnek; ennek következménye, hogy a gáz- és a villamosenergia-árak a tavaly szeptemberi csúcsról egytizedükre csökkentek.
Surányi – elvtársaihoz hasonlóan – mindenhez (is) ért. (A sejtelmes Bilderberg-csoport is meg-meghívja a szeánszaira.) Zseniális „gazdasági modelljére” máig emlékszünk: eladta a jegybank aranykészletének zömét, hatvanöt tonnából hatvankettőt. Akkortájt verték dobra a stratégiai ágazatokat is, két számjegyű volt az infláció és a munkanélküliség, a jegybank pedig százmilliárdokat fordított arra, hogy alacsonyan tartsa a forint árfolyamát. A végén pedig behívták az IMF-et – bár ez a Horn-korszakban nem keltett különösebb megütközést, szervesen illeszkedett a haza kiárusításába belefeledkezett „szakértők” munkásságába.
Az „aranyember” nemrég azt magyarázta, be kellene vezetni Magyarországon a világpiaci energiaárakat. Meg hogy bőven elég, ha csupán 19 fokra fűtjük fel a lakásunkat, az autópályán pedig nem kell tövig nyomni a pedált, a 110 kilométeres tempó éppen elég. Az a baj, magyarázta, hogy a rezsicsökkentés nem neveli kellőképpen a magyar társadalmat. Ő bizony nevelné, gatyába rázná…
Pilhál György
Magyar Nemzet