Az embernek az az érzése, hogy Bardóczi örömét leli abban, ha marhaságokat mond.
Fotó: MTI/Soós Lajos

Azt mondja Bardóczi Sándor fővárosi főtájépítész, nem igaz, hogy a Városligetben a Liget projekt miatt nőtt a zöldfelület. Szerinte ezt igazolja az az elemzés is, ami egy 2015-ös és 2020-as műholdas infrafotó összehasonlításával készült. „A legnagyobb zöldfelületi növekmény a lebontott és még ma is kordonok mögötti Pecsa területén, illetve a Fővárosi Állat- és Növénykert területén detektálható” – bizonykodik a posztjában. Baán László, a Liget projekt miniszteri biztosa azt mondja, Bardóczi tudja, hogy a ligeti zöldfejlesztések zöme épp az azóta eltelt három évben történt. Vagyis Karácsony embere szamárságot állít. Zöldségeket beszél.

Az embernek van egy olyan érzése, mintha a főtájépítész (ez új titulus idehaza, Karigeri-lelemény) örömét találná abban, hogy marhaságokat mond. Jó esztendeje például azzal állt elő, gyepkarbantartási célból mielőbb legelőket kellene kialakítani a főváros lakótelepeinek környékén; kis befektetéssel meghonosítható lenne a birkalegeltetés. (Hogy most hol tart a projekt, nem tudni, talán leinformálható számadó juhászokat, furulyázni tudó kisbojtárokat keresnek.)

Bardóczi volt az is, aki elárulta, miért nem érdemes Budapesten füvet nyírni. „Ha a szépet felváltja gondolkodásunkban az etika, ha a zöldfelületeinkre nem pusztán látványként, hanem élőhelyként tekintünk, elkezdődhet a változás” – e költői gondolattal magyarázta a méteres gaz előnyeit. (Természetesen szakmai köntösbe csomagolt Karácsony-trükkről van szó: így nyúlható le a kaszálásra szánt közpénz.) Egyébként nincs sok választásunk: vagy megszokjuk, vagy belezöldülünk.

Pilhál György
Magyar Nemzet