Korózs Lajos újra elemében
Korózs Lajos, az MSZP alelnöke úgy tűnik kilábalt alkotói válságából, s a botrányt okozó videója után folytatja népszónoki, a széles tömegekért aggódó politikusi pályafutását.
Amióta egy Németh Athina nevezetű, magát mentőstisztnek kiadó némber palira vette az MSZP-s politikust, aki aztán könnyfakasztó videót készített a kórházkiürítés „áldozatairól”, óvatosan kezelem a szerszámkészítőként induló és szociológusig jutó, a „soha ilyen rosszul nem élő” magyarokért aggódó, egykor a pénzügyminisztérium felgyújtását vizionáló utolsó MSZP-es mohikánok egyikének megszólalásait.
Hatásos volt újabb szakértése. Majdnem annyira, mint az álmentőssel készített videója.
Az egészségügy után gazdasági témákban is szakértő lett Korózs Lajos. A szerszámkészítéshez vajon érthet még? Fogytán ugyanis a sarló és a kalapács…
Ekler Elemér
* * *
MSZP: soha ilyen rosszul nem éltek a magyarok
Soha ilyen rosszul nem éltek a magyarok – jelentette ki az MSZP alelnöke egy keddi, online sajtótájékoztatón.
Korózs Lajos arról beszélt, hogy megjelentek a KSH legfrissebb inflációs adatai és „nincs okunk hátradőlni”, mert szeptemberben 12,2 százalékkal nőttek az árak az előző esztendő azonos hónapjához képest.
A nyugdíjas fogyasztói árindex ebben az évben első alkalommal volt alacsonyabb, mint a lakosság egészére mért inflációs ráta – hívta fel a figyelmet.
A politikus az adatokból kiemelte, hogy a cukor több, mint 61, a cukrászati termékek közel 19, a sertéshús több, mint 15, a lecsókolbász és a párizsi 18,2, a szalonna 14,2, a burgonya több, mint 18, a zöldségfélék pedig több, mint 22 százalékkal drágultak.
A háztartási energia átlagosan mintegy 14,6 százalékkal kerül kevesebbe, a vezetékes gázért mintegy egyharmadával, az elektromos energiáért pedig 3,2 százalékkal kell kevesebbet fizetni – emelte ki a képviselő. A tűzifánál azonban 18,7, a palackos gáznál 9,7, a szénnél 31,7, a járműüzemanyagoknál 35,4 százalékos drágulás tapasztalható – sorolta az adatokat.
Hangsúlyozta, hogy közel ötödével nőtt azoknak a háztartásoknak a száma, amelyeknek egyhavi jövedelme nem fedezi a megélhetéshez szükséges kiadásokat. A képviselő megjegyezte, hogy 2021-ben a társadalom egyharmada nem, vagy csak hitelből tudta finanszírozni a saját kiadásait, 2022-ben ez az arány 35 százalék volt, míg 2023-ban már a háztartások 53 százaléka nem rendelkezik semmiféle tartalékkal.
A politikus beszélt az év közbeni fizetésemelésről szóló javaslatukról, hozzátéve, hogy az ősz folyamán mindenképpen emelni kellett volna a minimálbért.
A kormánynak nagyon komoly intézkedéseket kellene hoznia az infláció további csökkentésének érdekében – jelentette ki. Vitathatatlan, hogy a növekedés mértéke csökken, de ez nem a kormányzati intézkedések hatására történik – tette hozzá. (MTI)