Parlamenti vita a „kútamnesztiáról”

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára expozét tart a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításáról szóló előterjesztés vitájában. Mögötte Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke.
A kutakról szóló szabályozás általános vitájával folytatta munkáját kedd este az Országgyűlés.
Előterjesztő: cél a stabil vízhozzáférés és a kúthasználat adminisztratív terheinek csökkentése
A vízgazdálkodásról szóló törvényt módosító javaslat általános vitájában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára ismertette: a javaslat a mezőgazdasági termelők és a háztáji gazdálkodók számára fontos kérdést rendez, amikor megnyugtatóan szabályozza az engedély nélkül létesített háztartási és mezőgazdasági öntözésű célú kutak helyzetét.
A cél, hogy az egyre gyakoribb csapadékhiányos időszakokban a kutak használata a lehető leginkább mentesüljön az adminisztratív terhek alól. A kormány célja továbbá, hogy segítse a lakosság és a mezőgazdasági termelők stabil vízhozzáférését. Megjegyezte, a háztartási kutak használata mérsékli a vezetékes víz felhasználását, és ezzel hozzájárul a lakosság biztonságos vízellátásához.
Rétvári Bence jelezte: a törvénymódosítás az érzékeny vízkészletet érintő területeken az 50 méteres mélységet és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését az engedélyköteles körből átsorolja a bejelentésköteles körbe. A törvénymódosítás másrészt a jegyzői engedélyezés alá tartozó háztartási kutaknál megszünteti az 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak engedélyezési kötelezettségét, ha azok nem érintenek érzékeny vízkészletet.
A háztartási kutak bejelentési, illetőleg engedélymentes körbe sorolásának alapja az a térkép, amely vízkészletvédelmi szempontból kockázatos, illetve kockázatmentes területekre osztja az országot. E térkép elkészítése és közzététele a kormány feladata.
A törvényjavaslat másik sarokpontja a háztartási vízigényt kielégítő kút fogalmának bevezetése. A kút definíció évi 500 köbméteres vízkivételi határt is rögzít.

Juhász Hajnalka, a KDNP vezérszónoka kiemelte, hogy egyre nagyobb a háztartási kutak létjogosultsága.
A törvényjavaslat harmadik pillérét az a szabály jelenti, hogy a háztartási kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg és az első vízzáró réteget nem éri el. E kettős feltétel biztosítja, hogy a háztartási kút semmiképpen ne érintsen ivóvízbázist. A vízzáró réteg elérése ugyanis azt a kockázatot hordozná, hogy a talajvíz és a vízzáró réteggel elválasztott mélyebb, ivóvíz minőségű rétegek vízkészlete összekeveredik, ami az ivóvíz minőségének romlását okozhatja. A vízzáró réteg elérése esetén már más szabályozási kategóriába és engedélyezési körbe tartozik a kút.
A törvényjavaslat negyedik csomópontként rögzíti, hogy a „vízkészletvédelmi szempontból érzékeny”, ezért védendő területeken a háztartási kutak a vízügyi hatóságnak történő bejelentéssel létesíthetők, üzemeltethetők és szüntethetők meg.
Rétvári Bence a törvényjavaslat fontos előírásaként említette továbbá a kútamnesztiát, amely szerint a 2024. január elseje előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak teljes körűen mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettség alól.
A vita során Font Sándor (Fidesz) emlékeztetett, hogy ezzel a kérdéskörrel már korábbi kormányzati ciklusokban is foglalkoztak. Hangsúlyozta: Magyarországon, az ország földrajzi adottságainak köszönhetően, jelentős számú fúrt vagy ásott kút található.
A felszólaló kiemelte, végre definiálták, hogy mit jelent a háztartási vízigény. Arra is felhívta a figyelmet, hogy augusztus 31-ig a hatóságoknak létre kell hozniuk és közzé kell tenniük a vízkészletvédelmi országtérképet.
Kitért rá, hogy a törvényjavaslatban tárgyalt kutak nem lehetnek ötven méternél mélyebbek és nem érhetik el az első vízzáróréteget.
Font Sándor azt is közölte, a jogalkotók indítványozzák, hogy a soron következő mikrocenzusba és országos népszámlálási kérdőívbe kerüljön be egy kiegészítő kérdés a kérdezett személy ingatlanján található ásott vagy fúrt kutakról.

Szabó Rebeka, a Párbeszéd vezérszónoka formanyomtatvány bevezetését javasolta.
Fotók: MTI/Kovács Attila
Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy a klímaváltozásnak az életünkre, a mezőgazdaságra és a vízgazdálkodásra gyakorolt hatásai nemzetgazdasági jelentőségűvé váltak.
Nyilvánvaló, hogy szükség van a változásra, mert a hatályos szabályozás életszerűtlen és végrehajthatatlan – fogalmazott. A DK támogatni fogja a törvényjavaslatot, mert az javítja a helyzetet, de módosító javaslatot nyújt be annak érdekében, hogy a kormány készítsen egy nemzeti vízgazdálkodási tervet – zárta felszólalását.
Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt, hogy a háztartási kutaknak egyre nagyobb a létjogosultsága. A képviselő leszögezte, a mennyiségi korlát mellett ezeknek a kutaknak a mélysége nem érheti el az ötven méteres mélységet, sem az első vízzáróréteget.
A törvényjavaslat egységesen rendezi a kérdését és megszünteti a bizonytalanságokat – foglalta össze véleményét a politikus, aki bejelentette, hogy a KDNP támogatja az indítványt.
Bencze János (Jobbik) azt mondta, Magyarországon vannak olyan területek, ahol az ötven méteres határ problémát okozhat. A Jobbik a törvényjavaslatot támogatni tudja – jelentette ki.
Dócs Dávid (Mi Hazánk) közölte, hogy a kutak mellett a vízgazdálkodás másról is szól. Az akkumulátorgyárak ellen érvelő képviselő kijelentette, hogy a gazdálkodókat kell vízhez juttatni.
A politikus dicsérte a javaslatban szereplő kútamnesztiát és támogathatónak nevezte az indítványt.
Szabó Rebeka (Párbeszéd) felhívta a figyelmet: frakciójuk javasolta, hogy a bejelentésekhez rendszeresítsenek egy formanyomtatványt.
Problémásnak tartotta, hogy nem derül ki, hány és milyen kút van az érzékeny területeken. Megjegyezte, nem látja a fenntartható vízgazdálkodást a kormány terveiben. (Forrás: MTI)