Karácsony bevette talajt fogott haverját, Jávor Benedeket az elvtársi szaftosba.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Talán megérti az olvasó, hogy nálunk nem került címlapra a Párbeszéd „nagyrendezvénynek” meghirdetett vasárnap délelőtti vígjátéka. Úgy ítéltük meg, nem sokan karmolnák össze magukat az izgalomtól, hogy megtudhassák: Párbeszéd – Zöldek néven fut majd neki a párt a jövő évi európai parlamenti és önkormányzati választásoknak, a felekezet EP-listavezetője pedig a molinóábrázatú Jávor Benedek lesz. Hát aztán?

Egy mínuszos hírben is elfért volna a történet. Hogy én most mégis jegyzetet kanyarítok az eseményről, annak oka a mindnyájunkat bosszantó újbóli felismerés: itt ez a tagság, program és teljesítmény nélküli, kétségbeejtő bagázs, amely – az MSZP farvizén – már kétszer is bejutott a parlamentbe, százmilliós állami pénzek fölött rendelkezik, rá­adásul a főpolgármestert is ő adja. Mi ez a kabaré? Jávor Benedek külön vicc. Mint cseppben a tenger adja vissza a gyülekezet igazi arculatát. Amikor a legutóbbi uniós voksoláson úgy döntött a választó, hogy a továbbiakban eltekint a tenyérbemászó ember ipari méretű följelentgetéseitől, ármánykodásaitól, jött segítség, a csókos párttárs, a mozgalmi cimbora, Karácsony Gergely. A főpolgármester nem feledkezett meg talajt fogott haverjáról, és bevette az elvtársi szaftosba. Jávor a magyar főváros brüsszeli irodavezetője lett. (Milliós apanázsért, persze – jutalomüdülés közpénzből.) Az ökoharcos feladata Budapest uniós képviselete „innovációs és klímaügyekben”, emellett lobbizni, hogy a szivárványos Budapest a kormányt megkerülve kaphassa a brüsszeli pénzeket. És közben persze kitartóan ármánykodjon, mószerolja az Orbán-rendszert, míg bele nem zöldül.

Pilhál György
Magyar Nemzet