Aktuális kérdések a gáz- és kőolajszankciók idején

A háború, a különböző szankciók, az energiaválság rendkívül nehéz helyzetbe hozta Európát. A Zalatáj arra volt kíváncsi, hogy az Európai Unió által hozott ésszerűtlen lépések hogyan érintik hazánkat, s milyen lehetőségek vannak a magyar kőolaj- és földgáz kitermelésének fokozására. Természetesen azt is megkérdeztük, hogy szűkebb pátriánk, Zala vármegye – amely bölcsője a magyar kőolaj és gáziparnak – milyen szereplője jelenleg az ágazatnak.

Kérdéseinkkel a MOL Nyrt. Kommunikációjához fordultunk, ahol részletes tájékoztatást adtak a Zalatájnak. Ezt osztjuk meg olvasóinkkal.

– A hazai (magyarországi) lelőhelyek milyen részesedést jelentenek a kőolaj- és földgáz felhasználásban?

– A MOL a legnagyobb szénhidrogén termelő Magyarországon. 2021-ben a hazai termelésből a földgáz kb. 90%-át (1,4 milliárd köbméter), a kőolaj kb. felét (kb. 450 ezer tonna) a MOL adta.

 – A vecsési kőolajmező mellett van-e olyan ígéretes kutatás, ahonnét olajat vagy földgázt lehet kitermelni?

– Az országban mintegy 10 koncessziós területen és számos bányatelken végzünk kőolaj- és földgáz kutatást.

Kőolajkutatás érdekében Vecséshez közel – ahol tavaly sikerült új kőolajmezőt találni és termelésbe állítani -, Üllő határában nemrég fejeződött be mintegy 30 négyzetkilométeren egy 3D szeizmikus kutatás. Arra számítunk, hogy jó eséllyel lehet itt kőolajat találni. Az adatok feldolgozása, majd kiértékelése több hónapot vesz igénybe, így utána lehet megkezdeni az esetleges kutatófúrást.

A földgázkutatást tekintve Kelet-Magyarországon az elmúlt két hónapban három sikeres sekélygáz-fúrást hajtott végre a MOL, kettőt Komádi térségében, egyet pedig Álmosdon. A múlt héten újabb két kútfúrásról tudtunk beszámolni, Monostorpályi-D-2 fúrás a 19. kút a sekélygáz programban. Itt több rétegben fedeztek fel gázt. A rétegek termelése változó lesz várhatóan (vizsgálat még nem történt), de előzetes értékelések alapján a kezdeti években 7000-8000 közötti háztartás éves fogyasztásának felel majd meg.  A program 20. kútja pedig a Komádi-K-12: Ebben is ígéretes jeleket tapasztaltunk fúrás közben és bízunk az újabb fölgázmező felfedezésében.

Ezek az új kutak évente körülbelül 44 millió köbmétert gázt termelnek és nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a kimerülőben levő mezőink termelésének természetes csökkenését ellensúlyozni tudjuk. A program egyik legnagyobb lehetősége, hogy más kutatási projektekhez viszonyítva alacsony kockázattal, jól tervezhetően, jó megbízhatósággal járulhat hozzá a hazai szénhidrogén termelés csökkenésének mérsékléséhez.

– A harmadlagos (vagy egyéb) kitermelés esetében mi a helyzet?

– Aktívan vizsgáljuk a másodlagos / harmadlagos eljárások alkalmazhatóságát. Terveink szerint 2024-ben kezdődnek az első implementációk. A mezőbeni alkalmazást körültekintő tervezési fázis előzi meg, amelyek már folyamatban vannak. A hagyományos emelt hatékonyságú eljárásokon felül nemzetközi viszonylatban is újdonságnak számító módszerekre is kiterjednek a vizsgálódásaink.

– Összefoglalóan, csak a lényeget tekintve: kőolaj- és földgáz import tekintetében milyen eredményeket értünk el?

– A kőolaj importot tekintve folyamatosan dolgozunk azon, hogy a régió ellátásbiztonsága érdekében minél több ellátási útvonalat építsünk ki, és egy irányban se legyen egyoldalú függőségünk. Folyamatosan teszteljük az alternatív kőolaj fajtákat, de fenntartjuk a hagyományos ellátási útvonalakat is. A Barátság vezetéken keresztül zavartalanul érkezik a kőolaj. (A földgáz import nem a MOL-hoz tartozik – a szerk.)

(Folytatjuk)