A sokféle igény közt felmorzsolódhat a nagykanizsai MAORT-lakótelep?
„A településkép védelmét kell előtérbe helyezni a jövőben”
Lakossági igény mutatkozna olyan átalakítások engedélyezésére, ami az immár 30 éve helyi védettséget élvező nagykanizsai MAORT-telep településképét megváltoztatná. Az ügy téma volt a február 24-ei soros közgyűlésen, ahol elhangzott: az újonnan beköltözött lakók szeretnének változtatni bizonyos dolgokon ingatlanjaik esetében. Ezek a változtatások azonban hatással lennének a Magyar-Amerikai Olajipari Rt., azaz a MAORT dolgozói számára a 40-es években épített lakótelep arculatára.
Az igények között a védett épületek homlokzatának, fedésének, a gépészeti eszközök, berendezések elhelyezésének, védett kerítések és a kertek megjelenésének, beépítésének megváltoztatása szerepel. Konkrétan egyebek közt fakivágásokról, a növényzet átalakításáról, a telkeken belüli tárolók elhelyezéséről, napelemek felszereléséről, külső hőszigetelés kivitelezéséről és nyílászárók, tetőablakok beépítéséről lenne szó. A felvetések a védett értékek eddigi használatát és megjelenését megváltoztató engedmények, esetleges bővítmények, építménykiegészítések engedélyezését igénylik, melyek azonban már felvetik a védelem megszüntetésének kérdését is.
Ezért az ügyben Gilincsek Gábor városi főépítész a kormányhivatal állásfoglalását kérte, melyben Lengl Zoltán állami főépítész úgy fogalmazott: a MAORT-lakótelep Zala megye egyik legfontosabb, az utókornak legjobban megőrzött, területi védelmet élvező épületegyüttese. Mivel állapota, arculata ma is tükrözi a kort, amiben épült, jelentős eredménynek tartja, hogy a város eddig meg tudta őrizni az eredeti állapotot. Ezt országos viszonylatban is komoly sikernek tartja, ezért véleménye szerint semmi nem indokolhatja a területi védettség előírásainak lazítását. Az egyedi homlokzati struktúra védelmében legfeljebb belső hőszigetelést tart elfogadhatónak, a nyílászárók, napelemek beépítése kapcsán pedig egyértelműen a településkép védelmét kell preferálni a jövőben. Az állami főépítész szerint ez indokolt a kerítések és a növényzet esetében is.
Ennek alapján a kormányhivatal örökségvédelmi hatósága nem javasolja a védettségi szigor fellazítását még a telken belüli tárolók kialakítása kapcsán sem, sőt, szerinte indokolt lenne műemlékké nyilvánítani a MAORT-telepet.
Hasonló szakmai szigorral foglalt állást a növényzet vonatkozásában Via Kanizsa Nonprofit Városüzemeltető Zrt., illetve a városi főkertész, Konrád-Németh Cecília is.
Mindennek ellenére a közgyűlés elé került előterjesztésben az szerepelt: az önkormányzat hozzájárul légkondicionáló, illetve levegő-levegő hőszivattyú kültéri egység, talajszondás hőszivattyú épülettől távolabbi, kertben történő, növényekkel takart elhelyezéséhez és zöldtető tárolók létesítéséhez.
A napirendi pont tárgyalásakor Balogh László polgármester előre bocsátotta: mindenki számára világos, hogy a helyi, egyedi és területi védelem alatt álló MAORT-telep milyen fontos épített örökség. A felmerült lakossági kéréseket azonban meg kell vizsgálni, mert szerinte azok megoldása lehetséges.
Dr. Fodor Csaba, az ÉVE frakcióvezetője, az önkormányzat városfejlesztési és városüzemeltetési bizottságának elnöke azt mondta: egyetértenek avval, hogy tárolók ne épülhessenek a telkeken, viszont például a zöld élősövénnyel lehatárolt komposztálók kialakítását egyméteres magasságig szerintük lehet engedélyezni. A napelemek elhelyezésének kérdéskörét felül kell vizsgálni, mert a mostani szabályozás lehetővé teszi azon a tetőrészen, amely az utcáról nem látható. Dr. Fodor Csaba szerint azonban bőven vannak olyan ingatlanok, melyek tetőzetének minden oldala látszik az utcáról, így véleményük szerint e területen lehetne engedményeket tenni. Hozzátette: természetesen, ezzel együtt a város célja az, hogy a jelentős építészeti érték megmaradjon. A bizottság ülésén szóba került az is, hogy feltétlenül meg kell vizsgálni a kertészeti kultúrák állapotát a lakótelepen.Ugyanis az ott élők szerint elöregedett, beteg platánfák találhatók a területen, ezért a közterületi fák állapotát meg kell vizsgálni és a szükséges beavatkozásokat meg kell tenni. Az elszáradt, leszakadó ágak okozta károk miatti felelősség ugyanis az önkormányzaté.
Radics Bálint, a terület fideszes önkormányzati képviselője hozzászólásában azt mondta, nem gondolja, hogy a témát csak a főépítészi irodával kell egyeztetni, hanem az ott élőkkel is. Azt javasolta, a költségvetésben különítsenek el forrásokat a szakemberek és a lakók közös egyeztetésén alapuló tanulmány elkészítésére, mely jövőképet tud adni a MAORT-telepen élők számára.
Dr. Károlyi Attila képviselő (ÉVE) nem támogatta Radics Bálint javaslatát, s azt mondta: a MAORT-telepet annak idején üdülőtelepnek szánták, az amerikai stílusú kertvárosias tömb atyja, Bősze Kálmán erdőmérnök kifejezetten tiltotta disznóólak, csirkeólak és mindenféle más, hasonló „kalyiba” építését a telkeken. Dr. Károlyi rámutatott: ha a tárolóépítést az önkormányzat bármilyen módon engedélyezi, elszabadul a pokol, mert onnantól kezdve senkit sem fog érdekelni semmilyen örökségvédelmi szabályozás, tiltás.
„Nem nagy lakossági igény van itt, hanem csak néhány újonnan beköltözőé”-szögezte le. Hozzátette: járt kint a területen és szomorú, hogy lassan, de biztosan pusztul a MAORT-telep. Egyes házakon a hagyományos „cuppantott” vakolatot simára váltották, talán le is szigetelték a falakat, az eredeti fehér színt „kastélysárgára” cserélték, az egykori füves sportpályát pedig még a kommunizmusban teleépítették garázsokkal. Azt is mondta Károlyi: a MAORT utca nagy platánfái elöregedtek, gyökereik pedig benyúlnak a járda alá.
„Ezek a fák rondák, ha valaki azt mondja, hogy neki ezek tetszenek, annak az ízlésével baj van. Én zöldpárt tagjaként (LMP – a szerző) mondom azt, hogy ezt azért ne!” – fogalmazott.
Balogh László ezt követően lezárta a vitát, s hozzátette: a védettséggel maximálisan egyetért, a műemléki védettséggel már óvatosan bánna, szigorú hozzáállást tartana üdvösnek a hozzányúlás lehetőségét illetően, de bizonyos, szakemberek által is támogatott engedményeket elfogadhatónak tartana.
A közgyűlés a városfejlesztési bizottság dr. Fodor Csaba által tolmácsolt módosító javaslatait végül egyhangúlag elfogadta.
Folytatás egy későbbi közgyűlésen.
Horváth Attila