Novák Katalin köztársasági elnök a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő, Bukaresti Kilencek csoport (B9) csúcstalálkozóján Varsóban 2023. február 22-én.

A Bukaresti Kilencek (B9) csoportjának tagjai ragaszkodnak a NATO jelenlétének további erősítéséhez a szövetség keleti szárnyán – áll a közép- és kelet-európai NATO-tagállamok szerdai varsói csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatban.

A lengyel elnöki hivatal honlapján közzétett dokumentum Oroszországot nevezi meg az észak-atlanti közösséget érő „legkomolyabb és közvetlen” fenyegetésnek. A csúcstalálkozó résztvevői leszögezték: a NATO „határozottan, egységes és felelősségteljes módon” reagált Ukrajna orosz megtámadására.

Hangsúlyozták, hogy a NATO védelmi szövetség, és az euroatlanti biztonság alappillérének nevezték a kollektív védelemről szóló 5. cikket. Kifejezték szándékukat, hogy a Vilniusban rendezendő júliusi NATO-csúcstalálkozó előtt erősíteni fogják „elrettentő és védelmi pozícióikat a teljes keleti szárnyon a Balti-tengertől a Fekete-tengerig”.

Leszögezték továbbá: várják Finnország és Svédország gyors NATO-csatlakozását.

A nemzetközi jogra hivatkozva hangsúlyozták Ukrajna jogát az orosz agresszióval szembeni védekezéshez és az Oroszország által megszállt területek visszaszerzéséhez a nemzetközileg elfogadott határokon belül. Bejelentették Ukrajna védelmi erőfeszítéseinek további támogatását, „amíg erre szükség lesz”.

Hangsúlyozták: az Ukrajnában elkövetett háborús bűntettekért felelős személyeket felelősségre fogják vonni. Kifejezték eltökéltségüket az Oroszországra helyezett nemzetközi nyomás fenntartására, és elítélték mindazon államokat – közülük egyedül Fehéroroszországot nevezték meg –, amelyek „aktív módon elősegítik az Ukrajnával szembeni orosz támadó háborút”.

Novák Katalin köztársasági elnök (b5) a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő, Bukaresti Kilencek csoport (B9) csúcstalálkozóján Varsóban 2023. február 22-én. A csoportképen balról jobbra: Egils Levits lett, Zuzana Caputová szlovák elnök, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Joe Biden amerikai elnök, Novák Katalin, Andrzej Duda lengyel, Alar Karis észt, Klaus Iohannis román elnök, Petr Fiala cseh miniszterelnök, Rumen Radev bolgár és Gitanas Nauseda litván államfő.
Fotók: MTI/Sándor-palota/Bartos Gyula

Határozott támogatásukat fejezték ki Ukrajna euroatlanti törekvései iránt, és készségüket nyilvánították az olyan, a „Kreml destabilizáló és káros befolyásának kitett” partnerekkel folytatott közeli együttműködésre, mint amilyen Moldova, Georgia és Bosznia-Hercegovina.

Aláhúzták az euroatlanti egységet, és bejelentették: folytatják erőfeszítéseiket a béke, a biztonság és a stabilitás előmozdítására az egész euroatlanti térségben.

A dokumentum fő téziseit Marcin Przydacz államtitkár, a lengyel elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke foglalta össze sajtóértekezletén. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: nem volt észlelhető lényegesebb véleménykülönbség a csúcs résztvevői között, mind a kilenc térségbeli vezető, valamint a csúcstalálkozón különvendégként részt vevő Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára „a minél mélyebb további együttműködés” fontosságát húzták alá.

Joe Biden hétfő este kezdődött lengyelországi látogatása zárónapján vett részt a B9 csúcstalálkozóján, melynek befejezése után hazautazott. (Forrás: MTI)