Sportegyesület őrzi az emlékét

Jövőre lesz 25 éve, hogy megszűnt létezni dél-zalai város iparának szépen csillogó gyöngyszeme.

Nagy veszteség Nagykanizsa számára, hogy a rendszerváltás után elveszítette legendás sörgyártását. Voltak, vannak és reméljük, lesznek próbálkozások az újraélesztésre, melyek pozitív fejleménnyel is járhatnak akár. Addig is egy sportegyesület őrzi nekünk a Kanizsa Sörgyár emlékét.

A Nagykanizsai Sörgyárat 1892-ben alapították kanizsai üzletemberek Gelsei Guttmann Vilmos indítványára, Kanizsa Serfőzde Részvénytársaság néven. Az épületeket Konecsny és Nedelnik proszniczi építészmérnökök tervezték, a belső berendezést pedig a Ringhofer cég szállította. Az első néhány évben cseh és morva munkások dolgoztak a gyárban, akik betanították a helyi munkaerőt. A sörfőzde 1895. február 5-én kezdte meg tényleges működését. Néhány év elteltével a vállalatnak a magyarországiak mellett már voltak kocsmái Fiuméban, Triesztben, Splitben és Pólában is. Nevét 1911-ben Királyi Sörfőzde Részvénytársaságra változtatta. 1928-ban a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvény Serfőzde Rt. vásárolta meg a gyárat. A budapesti székhelyű cég 1933-ban leállíttatta a sör- és malátagyártást a gyárban. 1941-ben azonban ismét felújították és üzembe helyezték a gyártóegységeket, majd 120 munkással újra beindult a sörgyártás.

1948. március 25-én a Királyi Sörfőzde Részvénytársaságot államosították. 1949 májusában valamennyi részvénytársaság formájában működő sörgyárat átszervezték. Ekkor Magyarországon három sörgyár maradt, a volt Királyi Sörfőzde Rt.-t pedig beolvasztották a Kőbányai Sörgyárak Nemzeti Vállalatba. A sörgyártás felújítására irányuló kísérletekkel 1949 végén felhagytak, s a sörgyárat leszerelték. Néhány évvel később, 1954 októberében azonban a Minisztertanács határozatot hozott a sörgyár és a malátagyár újjáépítéséről. A vállalat neve ekkor lett Nagykanizsai Sörgyár. Igazgatónak Gömöry Jánost nevezte ki az Élelmiszeripari Minisztérium, ezt követően bő három büszke évtized következett.

1992-ben a gyár még megünnepelhette fennállásának centenáriumát, majd 1994-ben a Fienierr B.V., a South African Brewery Holland leányvállalata megvásárolta, 1997-ben pedig beolvasztotta másik magyarországi sörgyárába, a Dreher Rt.-be. Majd 1999-ben leállították a termelést a nagykanizsai gyárban.

A kanizsai sörgyár legendás és méltán közkedvelt márkákat adott az országnak, gondoljunk csak a Sirály, a Platán, a Balatoni Világos, a Korona, a Helikon, a Kanizsai Világos, a Göcseji, vagy a Kinizsi sörökre. Volt barna sör is a repertoárban, a Paracelsus. A kiváló minőségű nedűkhöz nagyon jó alapot adott a köztudottan kemény kanizsai víz.

Néhány évvel ezelőtt még volt próbálkozás a kanizsai sörgyártás újjáélesztésére, a kisüzemi sörfőzde a magántőkéből épült volna fel a város ipari parkjában, azonban sajnos, ez a kezdeményezés a hamvába holt. A Fidesz-frakció azonban már ellenzékben is többször hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a városnak a sörgyártás és a Kanizsa Sörgyár milyen kiemelt helyet foglal el Nagykanizsa történetében. Ezért zászlajukra tűzték, hogy valamilyen formában, akár állami segítséggel is újra megteremtsék a feltételeket a legendás kanizsai sörgyártás felélesztéséhez. Úgy tűnt, erre a Modern Városok Program keretében lehetőség nyílik. Mára azonban sok minden megváltozott, a realitások mást mutatnak, de Balogh László polgármester, mint mindig, most is optimista.

– A ferences kolostor felújításának és tartalommal való megtöltésének terveiben szerepelt egy sörfőző manufaktúra kialakítása, de úgy érzem, hogy a pandémia és a kirobbant háború, illetve az abból fakadó gazdasági válság miatt ez a projekt egyelőre elhalasztódott – mondta el Balogh László. – Szeretném remélni, hogy ez a helyzet nem végleges, bár fontos hozzátenni, hogy a közgyűlési többséget birtokló, így döntési helyzetben lévő ÉVE-frakciónak úgy tudom más tervei vannak a kolostorral kapcsolatban. Hogy mennyiben találkoznak az elképzeléseink majd, ha a projekt előkészítése abba a fázisba jut, nem tudom megmondani.

Horváth Attila
(Folytatjuk)