Ismét gyászol a ZTE-család. Életének 89. évében meghalt Belák János, a klub egykori kiváló labdarúgója.

Kapcsolatunk régi keletű. Gyermekként láttam focizni a ZTE színeiben, még édesapám vitt ki akkor a mérkőzésekre.

Utoljára 2011 májusában készítettem vele riportot. Az „Elfeledett évforduló” című sorozatban szólaltattam meg. Az akkori múltidézés nem öncélú volt. Egyrészt szerettünk volna emléket állítani azoknak, akiknek köszönhető, hogy a mai napig még ZTE-ről lehet beszélni. Ennek a sorozatnak volt az egyik riportalanya.

Az 1957-es újonc ZTE-ben jobbfedezetként szereplő Belák János így emlékezett korábbi riportunkban Zalaegerszegre érkezésére:

– A ZTE-hez kerülést megelőzően már egerszegi labdarúgó voltam – idézi fel pályafutásának kezdeti éveit. – A Rákospalotai Testvériségtől a határőrséghez vonultattak be sorkatonának, s itt a Határőr Dózsa játékosa lettem. 1954-ben – zalai kérésre – szinte parancsszóra jöttünk Zalaegerszegre. A megyei bajnokság megnyerése volt az újabb „parancs”, noha a Törekvés akkor népszerűbb csapat volt Zalaegerszegen. 1955. május elsején – telt ház előtt – 3-0-ra megvertük a nagy riválist, s tíz pont előnnyel megnyertük a bajnokságot, aztán sikeresen megvívtuk az osztályozót, s feljutottunk az NB II-be. Az 1956/57-es bajnokság az októberi forradalom miatt félbeszakadt. Bejöttek az oroszok, megkaptuk a leszerelő „kék-könyvet”. Huszonnyolcan indultunk haza Budapestre egy Csepel teherautóval… Az utolsó 80 kilométert gyalog tettük meg – idézi fel azt az időszakot.

1957 májusában aztán levelet kapott Zalaegerszegről Belák János a megyei tanács egyik vezetőjétől. Az újjáalakult ZTE vezetői azt kérték, hogy igazoljon Zalaegerszegre, s hozzon magával játékosokat is. Így került Egerszegre Madár Gábor és Barna Sándor is. Az újonc ZTE nyolc veretlen mérkőzéssel kezdte a bajnokságot. 1957. szeptember 15-én, 3500 néző előtt 4-2-re legyőzte a nagyhírű Győri Vasas ETO-t is. A korabeli újság így jellemezte a sikert: „A lelkesedés és az akarat győzelme.” Végül a 7. helyet szerezte meg a ZTE a 19. csapatot felvonultató NB II. Nyugati csoportjában.

Belák János visszavonulása után az edzői pályán is kipróbálta magát, többek között a Zalaegerszegi Építőknél és az Andráshidai Volán-Medosznál. Életét azonban főleg a több évtizedes szorgalmas, megbízható munka jellemezte ott, ahol dolgozott.

***

Belák János hamvait szűk családi körben helyezték végső nyugalomra a zalaegerszegi újtemetőben.

Szeretettel és tisztelettel emlékszem az egykori kiváló játékosra. Nyugodj békében János!

Ekler Elemér