Ikonhiány a baloldalon

Horn Gyula csak a harapófogót tartotta, Németh Miklós viszont a hátát.
Fotó: Mirkó István

Felülvizsgálatra szorul a Fővárosi Közgyűlés nyáron meghozott határozata, amely szerint Horn Gyula volt szocialista miniszterelnökről neveznének el egy XIII. kerületi sétányt – közölte Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője a közgyűlés szerdai ülésén.

A sétány elnevezéséről döntő közgyűlést nem zavarta, hogy törvény mondja ki: nem viselheti közterület olyan személy nevét, aki önkényuralmi rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. Korábban a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásban rögzítette, hogy Horn Gyula részt vett, sőt vezető szerepet vitt a XX. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában.

(Na és? – mondaná a néhai pufajkás.)

Az ikonhiányban szenvedő ellenzéket nyilván az motiválta, hogy  utoljára Horn Gyula volt képes egy karámban tartani a baloldalt. Meg a mítosz, hogy ugye ő, Horn Gyula nyitotta meg a nyugati határt annak idején. Ehhez képest még a nyitás szándékát sem ő, hanem Németh Miklós akkori kormányfő terjesztette elő Mihail Gorbacsovnál, majd tájékoztatta erről Helmut Kohl kancellárt.

Horn úgy jött a képbe, hogy ő szaladt be a hírrel a televízió stúdiójába. Ellopta a show-t. Németországban egyként a mai napig Né­meth Miklóst tekintik a határnyitás hősének, dacára annak, hogy a kerítésátvágásnál már Horn fotóztatta magát a sajtóban – pedig ő csak a harapófogót tartotta. Németh Miklós viszont a hátát.

Pilhál György
Magyar Nemzet