Posta nélkül maradtak a kiskanizsaiak
Váratlan fordulat a nagykanizsai közgyűlésen: a polgármester tárgyalt, az ÉVE döntött

A Nagykanizsai Rendőrkapitányság képviselője a közterületi kamerarendszer tapasztalatairól számolt be.
Fotó: facebook
Régi szólásaink, közmondásaink általában máig érvényes bölcsességek hordozói. Hogy ez mennyire igaz, azt megtapasztalhattuk a keddi, Luca-napi nagykanizsai közgyűlésen. Ahogy mondani szokták, minden szentnek maga felé hajlik a keze.
A képviselők elsőként beszámolót hallgathattak meg a kanizsai közterületi kamerarendszer működésének tapasztalatairól a Nagykanizsai Rendőrkapitányság képviseletében Kékesi Ádám rendőr alezredestől. Mint azt felidézte: a kamerarendszer kiépítése 2003-ban négy kamerával indult, ma pedig már 142 berendezés „figyeli” a várost, gyakorlatilag 80 százalékos lefedettséget biztosítva. Mint arra a rendőr alezredes rámutatott: a kamerarendszerből kinyert adatokat 27 bűncselekmény és 37 szabálysértés esetében tudták közvetlen módon felhasználni a bizonyítási eljárásban, de ennél jóval több esetszámról beszélhetünk indirekt felhasználás révén. A szakember szerint a kamerarendszer hatalmas visszatartó erő ott, ahol van, jelentős csökkenés következett be ezeken a területeken a bűnelkövetések számában. Kiemelte a városba vezető utakhoz telepített úgynevezett rendszámfigyelő kamerákat, melyek révén pontosan nyomon követhető, kik érkeznek Nagykanizsára és merre távoznak. Azonban ezek a berendezések lassan már elavultnak számítanak, kiöregedtek, ezért időszerű a cseréjük, továbbá megérett az átalakításra a rendőrségen található operatív helyiség is, ahol a kamerák által közvetített képek valós idejű figyelése zajlik. A beszerezni tervezett új kamerák annyira nagy felbontásúak már, hogy akár az autóban ülők neme is beazonosítható.
Dr. Fodor Csaba, az ÉVE frakcióvezetője azt javasolta, mivel az említett fejlesztések 10 millió forintba kerülnének, a közgyűlés hozzon határozatot és kérje fel a polgármestert, hogy az összeget a 2023-as költségvetésben terveztesse be. Bizzer András alpolgármester (Fidesz-KDNP) azt javasolta, hogy ne 10, hanem 20 millió legyen tervezve, abból a keleti városrészben is lehetne új kamerákat kihelyezni. Ezt azonban az ÉVE-többségű közgyűlés nem támogatta, dr. Fodor Csaba határozati javaslatát azonban igen.
Foglalkozott a közgyűlés az önkormányzati cégek üzleti terveinek (a közgyűlés a cégektől korábban elvont 5 millió forint működési támogatást most visszaadta, amely szükségessé tette az adminisztratív lépést) módosításaival is. A Kanizsa Médiaház kapcsán Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) azt mondta: véleménye szerint jelen formájában a Médiaház működtetése felesleges, nagy a cégnél a fluktuáció és gyakran baloldali hírportálok anyagait használják fel a „hírgyártáshoz”. Ezért ő nemmel szavaz az előterjesztésre.
Dr. Fodor Csaba erre úgy reagált, hogy ennek aztán éppen nincs semmi köze az üzleti tervhez és figyelmeztette a polgármestert, hogy majd a hamarosan következő Kanizsa Aréna-előterjesztésnél is legyen ugyanilyen konzekvens, mint a többi önkormányzati cég esetében, mert az Arénánál majd az ÉVE is így jár el.
Természetesen, egyfős többségét érvényesítve az ÉVE-frakció valamennyi üzleti terv-módosítást jóváhagyta, miközben a Fidesz-frakció tagjai nemmel szavaztak, vagy tartózkodtak, mondván, más cégpolitikát folytatnának.
Majd következett a Kanizsa Aréna Üzemeltető Nonprofit Kft.-vel kapcsolatos előterjesztés, melynél Balogh László elmondta, hogy az idei év utolsó negyedévében 15 millió forintos úgynevezett ázsiós tőkeemelésre van szükség, ami 2023 első negyedévében is biztonságos működést eredményez. Ezt jóváhagyták a múlt közgyűlésen, most csak a technikai részleteket kellett tisztázni.
Horváth Jácint, az ÉVE frakcióvezető-helyettese is emlékeztette Balogh Lászlót arra, reméli, következetes lesz és itt is tartózkodni fog a szavazás során. Végül az előterjesztést 8 igen, 0 nem és 7 tartózkodó szavazattal elfogadták, így elhárult minden akadály az Aréna biztonságos működtetése elől – legalábbis egy időre.
A polgármester itt jelentette be, hogy jövő év elején a magyar férfi kézilabda-válogatott érkezik az Arénába, ahol felkészülési mérkőzést játszik a szlovén válogatottal.
A közgyűlés elé került a Nagykanizsai Sport- és Rendezvényszervező Kft. (ez szervezte volna az Aréna rendezvényeit) üzletrészével kapcsolatos előterjesztés, melyben az ügyvezető, Klemm Balázs – aki mellesleg a Hotel & More Szállodák Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója és egyedüli részvényese is – felajánlja a Zrt. 51 százalékos üzletrészét az önkormányzatnak 1,5 millió forintos áron. Lépését egy levélben azzal indokolta: a kft. alapítása óta eltelt időszakban a közgyűlés „a társaság működési környezetét hátrányosan érintő politikai indíttatású döntéseivel, támadásaival kedvezőtlen működési környezetet hozott létre. Az Aréna megnyitását követő helyi állandó politikai támadások bizonytalanná tették annak következetes jövőbeni üzemeltetését, így a felelősséggel vállalható rendezvények megszervezése sem volt biztosított. Fentiek nem teszik lehetővé a kiszámítható üzleti tervezést, ezért jelen levelemmel kinyilvánítom szándékom a társaságban meglévő részesedésem értékesítésére.” – írta.
Dr. Fodor Csaba azt kérdezte: hogy lehet, hogy Klemm Balázs még soha nem járt a közgyűlésen, soha nem tartott beszámolót a kft. működéséről, hogyan készült el annak mérlege, hogyan fogadta el azt a cég taggyűlése, miközben egyik társtulajdonos sem járt soha ilyenen? Azt javasolta a közgyűlésnek, hogy ne döntsenek az üzletrész megvásárlásáról, előbb járják körül az egész ügyet, s ha szükséges, tegyenek jogi lépéseket. Horváth Jácint módosító javaslattal élt: az önkormányzat ne döntsön most az üzletrész megvásárlásáról, viszont a kft.-vel kötött közszolgáltatási szerződést bontsa fel, mert semmi értelme nincs. Majd újra Fodor javasolt: a januári közgyűlésre jöjjön vissza az előterjesztés – ezt el is fogadta a többségi frakció, a Fidesz tartózkodott. Mivel az ÉVE képviselői sérelmezték Klemm Balázs levélbeli állításait, Balogh László azt mondta: az ügyvezető vélhetően az Aréna „csöpögtetéses” finanszírozására, a velodrom-ügyre, a közgyűlésen tapasztalható hangulatra gondolhatott, ami sokakban visszatetszést kelt és keltett. Bizzer András pedig arra emlékeztetett: már amikor épült az Aréna, a baloldal akkor kétségbe vonta annak létjogosultságát.
Egyebek mellett szó esett Nagykanizsa négy kisposta hivatalának bezárásáról is. A napirendi pont kapcsán Balogh László elmondta: a Magyar Posta erről szól tájékoztató levele után rögtön tárgyalásokat kezdeményezett annak menedzsmentjével a lehetséges megoldásokról. A Posta azzal indokolta az egyébként országos hatósugarú (Zalaegerszegen például 6 kisposta bezárásáról volt szó) döntést, hogy állítása szerint 20 milliárdos hiánnyal küzd a vállalat. A tárgyalásoknak köszönhetően egy kanizsai posta újra kinyithat, ha az önkormányzat hozzájárul a működéshez.A választás végül a kiskanizsai postára esett, amit az is indokol, hogy annak volt a legnagyobb a napi forgalma, ami több, mint kétszáz ügyfelet jelentett. Ennek újranyitásáért az önkormányzatnak bruttó 18 millió forint hozzájárulást kellett volna fizetnie.

A kiskanizsaiak postája egyelőre zárva marad, pedig ez bonyolította le a legnagyobb napi forgalmat.
Fotó: a szerző
Gábris Jácint képviselő (ÉVE) azt vetette közbe, hogy a paliniak is siratják a postájukat, még aláírásgyűjtést is indult az újranyitás érdekében, s kérte, hogy a polgármester tárgyaljon tovább ezügyben. Dr. Fodor Csaba azt mondta: kormányzati hozzájárulás nélkül a posta nem tesz ilyet, nem indít el ilyen mértékű bezárási hullámot, erre szerinte felsőbb szinteken bólintottak rá. Felettébb furcsa lépés ez ahhoz képest, hogy a Posta a rendelkezésre álló hivatalos információk szerint 14 milliárd forint pozitív eredménnyel zárta az előző évet. A frakcióvezető úgy véli: cinikus magatartás a kormány részéről, amikor a bezárásra ítélt posták közül mindenhol egy-egy újranyitásának terhét a már amúgyis kivéreztetett önkormányzatokra tolja át.
Dénes Sándor, az egyik kiskanizsai fideszes képviselő, volt polgármester azt kérte az ÉVÉ-től, hogy ne csináljanak az ügyből politikát, a városrészben hatezer ember él, nézzék az ő érdekeiket és támogassák az előterjesztést.
Bizzer András szerint a bezárási hullám legfőbb oka az energiaválság, a döntéseket a kényszer szülte. Szabó Szilárd, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője úgy vélekedett: egy év alatt simán veszteségbe fordulhatott a korábbi pozitív mérleg és ő is azt kérte az évésektől, támogassák a kiskanizsai posta újranyitását, az ott élő közösséget nézzék.
A vita ezen pontján merült fel a kérdés: ha most támogatják az újranyitást, de azt a jövő évi költségvetésből tervezik finanszírozni majd márciusban, akkor mi lesz a működéssel addig? Mint kiderült, emiatt a pénzt már most elő kellene teremteni.
Balogh László ekkor szünetet rendelt el.
Ami ezt követően történt, arra senki nem számított: Horváth Jácint módosító javaslatot terjesztett be, ami úgy szólt, hogy a palini posta újranyitását kérik, amihez az önkormányzat az előzetesen meghatározott 3 millió forintot biztosítja. Egyúttal felkéri a polgármestert, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat a Magyar Posta vezetésével a többi bezárt kanizsai kisposta legalább szűkített nyitva tartással történő újranyitásáról.
A másik oldalon döbbent csend fogadta az elhangzottakat, amit a 8 ÉVE-képviselő meg is szavazott – a Fidesz-oldal tartózkodott.
Úgy tudjuk, a szükséges forrás a kiskanizsai posta esetében szintén biztosítható lett volna már most is. Hogy miért született az a döntés, ami, arra kézenfekvő válasz az lehetne, hogy a palini önkormányzati képviselő, Gábris Jácint (Jobbik) az ÉVE-frakciót erősíti. Azonban könnyen lehet, hogy ennél többről van szó és Fodorék már előre tekintenek, az önkormányzati választásokra, ugyanis Kiskanizsán talán évtizede sem nyert baloldali képviselőjelölt. Palin azonban billegő körzet, ahol lehet esélye egy nem fideszes jelöltnek. Példa erre Gábris Jácint. Az ÉVE ezek szerint nem felejt és nem bocsát meg – nos, ahogy tegnap a közgyűlés után Kiskanizsán többektől hallottam, a kiskanizsaiak sem.
Ezek után az már csak „mellékes, elhanyagolható” szempont az ÉVE-frakció részénél, hogy Kiskanizsán körülbelül kétszer annyian laknak, mint Palinban…
Horváth Attila