Beszélgetés Nagykanizsa polgármesterével

A nehéz gazdasági-politikai körülmények közepette is van okunk az optimizmusra, hiszen a számos rossz történés mellett vannak pozitív fejlemények is – véli Balogh László (Fidesz-KDNP), Nagykanizsa polgármestere.

– A közelmúltban egy, a város működése szempontjából fontos ügy, a Sberbankban ragadt 2 milliárd forint ügye megoldódott. Hogy Nagykanizsa önkormányzata 100 százalékban hozzájutott a pénzéhez, az köszönhető a kormány segítségének is.

– Így van, nemrégiben pont került az ügy végére és az általunk követelt összeg 84%-át átutalták az önkormányzat részére – mondta a polgármester. – Az, hogy a megtérülés mégis 100 százalékos, annak köszönhető, hogy a kormányzat korábban már részben visszatérítendő 861 millió forinttal támogatta Nagykanizsát, amellyel nemcsak ideiglenesen segített a városon, lehetővé téve például az önkormányzati szférában dolgozók bérének utalását, hanem hozzájárult az elveszni látszó pénzek teljes megtérüléséhez is; ugyanis több, mint 300 millió forintot nem kell visszaadnunk. Tette ezt úgy, hogy a várost ténylegesen az egyfős közgyűlési többséggel rendelkező ÉVE-frakció irányítja, látványosan cáfolva ezzel az ÉVE azon vissza-visszatérő állítását, miszerint a kormány nem támogatja a más politikai színezetű vezetéssel rendelkező településeket. A kormány a pandémiás időszakban is segítette Nagykanizsát 2 milliárd forinttal. Ezért is sajnálatos, hogy a balliberális ÉVE-frakció a Sberbankból visszaérkező városi forrásokat az önkormányzati cégekhez csorgatja vissza, esetleges karácsonyi vezetői prémiumokra, ahelyett, hogy inkább konkrétan megjelölt célokra: útfelújításokra, járdafelújításokra, a gyalogos közlekedés javítására fordítaná. A közgyűlésnek nem arról kellene szólnia, hogy ők előre eldöntik zárt ajtók mögött, hogy márpedig a pluszforrásokat az általuk kinevezett cégvezetőknek juttatják, akik a pénzt vélhetően évvégi saját jutalmazásukra fordítják majd, mint ahogy az történt is az elmúlt években. Azt a javaslatomat, hogy ne általánosságban osszuk szét az összegeket, hanem az említett célok mentén használjuk fel azokat a város problémáinak orvoslására, természetesen a baloldali ÉVE-frakció a közgyűlésen lesöpörte. Viszont kapott 10 milliót a Kanizsa Médiaház és a parkgondozásra is jutott plusz 30 millió. Azt gondolom, ezek nem olyan célok, amelyekre most feltétlenül kellett volna adni – jó volna, ha már épülne is valami a városban azon az egy 10 méteres túlárazott gyalogos rámpán felül, amit eddig a balliberális oldal letett az asztalra a hároméves uralkodása alatt.

– Minden város komoly nehézségekkel küzd a kialakult gazdasági válság és a rezsiköltségek emelkedése miatt. Milyen takarékossági intézkedéseket terveznek Kanizsán, lesznek intézménybezárások?

– Október végén tárgyalást folytattam Budapesten, a Sportért Felelős Államtitkárságon annak érdekében, hogy a drasztikusan megnövekedett rezsiköltségek ellenére idén az uszodánk nyitva tartása biztosított legyen. Felmerült ugyanis a lehetősége, hogy a magas energiaárak következtében és a takarékosság jegyében a fűtési időszakban korlátozni kell az uszoda nyitvatartását, vagy éppen bezárni kényszerül azt az önkormányzat. Én azonban ellenzem az intézményeink bezárásának ötletét; úgy vélem, minden lehetséges eszközt meg kell ragadni a fenntartásuk érdekében. Ezért is nagy öröm, hogy a tárgyalást követően pozitív eredményekről számolhatok be: a kormány pluszforrást biztosít az uszoda működtetésére, ami garancia arra, hogy ebben az évben ne kelljen azt bezárni. Valamennyi intézményünknél ez a cél, sajnálatos, hogy a Kanizsa Arénánál nem ennyire felhőtlen a jövő, mert az ÉVE-frakció az általunk javasolt, az év végéig szóló működési támogatást nem biztosította, helyette részletekben „csöpögteti”, ami véleményem szerint jelen helyzetben csak arra jó, hogy növelje a bizonytalanságot. De visszatérve az intézményekre: én üdvösnek tartottam volna, hogy a Kanizsai Kulturális Központ „beköltözzön” az Arénába, ugyanis ez a legtakarékosabban működtethető létesítményünk. Igenis, tudomásul kell vennünk, hogy új világ köszöntött ránk. Mindenkinek sokkal tudatosabban kell(ene) gazdálkodnia a rendelkezésre álló erőforrásokkal. És tudatosan készülni az előttünk álló nehéz időszakra – nem világvégét vizionálva, de figyelemmel lenni arra, hogy másfajta szemlélettel akár 25 százalékos energia-megtakarítást is el lehet érni. Félreértés ne essék, nem intézmények bezárása, a teljes villany-, illetve gáz-lekapcsolás a megoldás, hanem a nyitva tartás szűkítése.

– Nagy érvágás mindannyiunknak a Tungsram megszűnése, de úgy hírlik, valami mégis tovább élhet az egykor patinás vállalat romjain.

– Az idei év kanizsaiak számára legsajnálatosabb történése volt ez, melynek következtében ezer ember veszítette el a munkáját. Sajnos, egy piaci körülmények között működő, magánkézben lévő gazdasági társaság életébe semmilyen beleszólása, befolyása, eszköze nincs és nem is lehet egyetlen önkormányzatnak sem. Ezzel együtt Cseresnyés Péter országgyűlési képviselővel és a kormányzat megkeresésével azon dolgoztunk, hogy segítséget nyújtsunk mindazoknak, akik elveszítették a munkájukat. Nyáron felmértük, hogy a kanizsai középvállalatoknál mennyi szabad álláshely van, és számos nyitott pozíciót jeleztek vissza a vállalkozások, ahova jelentkezőket vártak. Állásbörze megrendezését kezdeményeztük, ahol 43 cég közel félszáz munkakörben ismertethette 712 fő foglalkoztatására a munkaerőigényét, és egy komplex munkaerőpiaci program keretében segítséget próbáltunk nyújtani mindenkinek, akinek szüksége volt rá. A történtek ellenére én mégis bizakodó vagyok, mert polgármesterként látok halvány reménysugarat a folytatásra: más néven működik tovább a cég, tagadhatatlanul kisebb létszámmal (körülbelül 300 fővel), s a tervek szerint a kifizetődőbb tevékenységek erősítését tűzte ki célul a vállalkozás menedzsmentje. Nem veszett el tehát teljesen annak lehetősége, hogy a megüresedett épületek újra megteljenek élettel. Részben akár más vállalkozások betelepülésével is.

– Apropó, vállalkozások betelepülése. Gyakorlatilag elkészült a város új ipari parkja, melyben megjelent az első fecske.

– TOP-os forrásból, mintegy 3 milliárd forintból valósult meg 20 hektáros új, keleti ipari parkunk és a hozzá kapcsolódó, 2,5 kilométer hosszú úthálózat, ami összeköti a régi, betelt ipari parkot az új iparterületekkel, illetve direkt megközelítést biztosít az M7 autópálya irányába. Az északi ipari parkunkra 2015 környékén már a „megtelt” táblát is ki lehetett volna helyezni, ezért vált nélkülözhetetlenné az ipari park bővítése mind a helyi, mind pedig a külső befektetők számára. A teljes projekt 2017 év elején indult a fejlesztési koncepció kidolgozásával, majd azt követő tervezési, előkészítő feladatok lebonyolításával, köszönhetően az akkori Városfejlesztő Kft. vezetőjének, Rodekné Hederics Erikának és munkatársainak, valamint a jobboldali városvezetésnek. Az első ütemben az autópályafelhajtón létesült körforgalom, melyet 2020-ban adtunk át a forgalomnak. A kivitelezési munkák az elmúlt években folyamatosan zajlottak, és mostanra a Modern Városok Program keretében további 3 milliárd forintos, 70 hektáros állami területtel együtt Nagykanizsa gazdasági lehetőségei 90 hektárnyi iparterülettel gazdagodtak. Megjegyzem, a fejlesztéssel további 100 hektárnyi új terület kialakítására is lehetőség nyílt. És már az első fecske is megérkezett a keleti ipari parkba, hiszen a jövő év elejétől a Honeywell új gyártó- és raktárcsarnokában elkezdődhet a munka mintegy 10.000 négyzetméteren, 100 új munkahely létrejöttével. Bízom benne, hogy sok-sok új beruházás révén nem kell 15 év ahhoz (merthogy az északi esetében nagyjából ennyi idő telt el), hogy megteljen az új ipari parkunk, és feladatot adjon a déli iparterület kialakítására, valamint a nyugati tudományos ipari park létrehozására, melyek már szerepelnek a jövő tervei között. Emellett fontos megemlítenem, hogy folyik a déli elkerülő út tervezése, a városba települő vasúti kocsi gyárral kapcsolatos előkészítő munka, jövő év elején megnyílik a Magyar Posta új logisztikai központja, bővült/bővül a Hidrofilt és a Siromaplast, de nem szabad kihagyni a sorból a KFC letelepülését sem, hiszen annak is van munkahelyteremtő vonatkozása. S nem utolsósorban: megszépültek a tereink, lezárult a belvárosrekonstrukciós nagyprojekt. Szerintem mindez – figyelembe véve a mostani válságos időszakot – okot ad az optimizmusra, akár 2023-ra is.

Horváth Attila