A szokásoknak megfelelően gyér volt az érdeklődés a közmeghallgatáson Zalaszentgróton.

A soros testületi ülés után, november 22-én került sor a közmeghallgatásra Zalaszentgróton. Az érdeklődés – a szokásoknak megfelelően – igen gyér volt. Ennek alapvetően két fő oka lehet.

Jobbik esetben a település gazdasága dinamikusan fejlődik, gyarapodó a lélekszám, vonzó munkahelyek várják az ott élőket, a főiskolán, egyetemen végző fiatalok is visszavágynak és térnek is szülőhelyükre, mert el tudnak helyezkedni, pezsgő a kulturális és a közélet, s folytathatnánk a sort. Ebben az esetben a közmeghallgatásoknak amolyan visszajelző szerepe lenne az önkormányzat felé, hogy elégedettek a településen élők.

Másik esetben éppen a fentiek ellenkezője tapasztalható. Nincs helyben elegendő munkahely, nő az elvándorlás, csökken a lélekszám, a diplomás fiatalok nem térnek vissza szülőhelyükre, nincs jövőkép, az építkezések visszaesnek. Ilyenkor legfeljebb néhány „ügyeletes” panaszkodó veszi a fáradságot, hogy elmenjen a közmeghallgatásra, noha tudja, hogy kedvező változásra nem számíthat.

Hogy Zalaszentgróton mi a helyzet, azt a zalaszentgrótiak tudják a legjobban. Az idei parlamenti választáson Fidesz-KDNP-győzelem született a városban, az önkormányzati voksoláson 2019-ben a lakosságot megtévesztve függetlenként, civil szervezet támogatottjaként induló, valójában a Demokratikus Koalícióhoz tartozó Baracskai József lett a polgármester. Sokak véleménye szerint 2024-ben változásra lenne szükség a képviselő-testületben és a polgármesteri székben is ahhoz, hogy Zalaszentgrót magához térjen. Ám most még úgy látják az emberek a városban, hogy nem igazán tartják ezt fontos ügynek azon az oldalon, amelyre győztes szavazataikat adták tavasszal. Zalaszentgrót még nem tényező…

Ekler Elemér