Csőbe húzva
– avagy esetem a benzinkút fantomjával
Útban hazafelé az M7-esen… Van még benzin a tankban, bőven elég lenne, de biztos, ami biztos. Ebben a helyzetben, ebben az időben jobb a teli tank.
A 138-as km-jelző közelében lévő benzinkútra hajtottam be. Levettem a pisztolyt, semmit sem csináltam vele, vártam, hogy induljon. Semmi.
Bementem az épületbe, jeleztem, hogy probléma van, nem tudtam tankolni.
– Előbb fizesse ki a csőben lévő benzint – mondta meglepetésemre a hölgy.
Próbáltam meggyőzni, hogy csak levettem a pisztolyt, mást nem csináltam, bele sem tettem a tankomba, egy csepp benzint sem „vételeztem”.
A hölgy hajthatatlan volt: – Fizesse ki a csőben lévő benzin árát, 120 forintot. Utána lehet tankolni!
Nem vitatkoztam, kifizettem a 120 forintot.
– Most már tankolhat! – mondta diadalittasan a hölgy.
Azt tettem – 10 kilométerrel odébb, egy másik kútnál.
Ja… még el nem felejtem! A 120 forintról nem kaptam számlát…
Ekler Elemér