–avagy példabeszéd a földhözragadt orbánistáknak

Emberünknek napi, heti rendszerességgel fogást kell keresnie a miniszterelnökön, ha esik, ha fúj…
Fotó: OLKT.net

Nincs könnyű helyzetben Gábor György, a DK „szellemi műhelyének” frontembere. (A tudós társulat Gyurcsány Ferenc ötletére alakult azzal a céllal, hogy megfogalmazza, miért nem jó nekünk az Orbán-világ.) Emberünknek napi, heti rendszerességgel fogást kell keresnie a miniszterelnökön, ha esik, ha fúj… Nem könnyű pálya.

Legutóbbi, magasröptűre tervezett Facebook-mószerolásán már a fáradtság határozott jelei érződtek: „Ma Orbán Viktor azzal a kultúr­antropológiai és nemzetkarakterológiai alapvetéssel ajándékozta meg a népét, hogy »a magyar ember számára a legfontosabb a saját gyereke« – írta a szellemi vezér. – Nyilvánvalóan például az osztrák ember, ha azt dünnyögi, hogy eszem a húsodat, csak második helyen gondol a gyerekére, első helyen neki a Wiener Schnitzel jut az eszébe.”

Ne menjünk most bele, mennyire bárgyú ez az „eszem a húsod” példabeszéd, amellett persze, hogy hősünk szándékosan félre akarja érteni a magyarok gyermekszeretetéről beszélő miniszterelnököt! Az egészben az a fontos – Gábor György szemszögéből –, hogy valamiképp megvillanthassa az ő választékos szókészletét, miáltal mi, földhözragadt orbánisták kétszer is meggondoljuk, vitába keveredjünk-e vele.

Egy korábbi, a Nagy Imre-szobor elköltöztetésén háborgó blogbejegyzésében is azt kezdte ecsetelni, hogy ő hány könyvtárban fordult meg életében, s neki, Gábor Györgynek megengedték, a Migne Patrologia Graeca vagy a Patrologia Latina sorozatból akár tucatnyi kötetet is hazavigyen hétvégére. Egy ilyen embernek a Nagy Imre-szobor kapcsán is csak igaza lehet. Meg úgy általában mindenben. Eszem a húsát.

Pilhál György
Magyar Nemzet