Tovább „ketyeg” a vízóra Nagykanizsán

2022. 09 21. 08:22

– avagy mikor robban az időzített bomba?

Az ÉVE-frakció tagjai nem szavazták meg a vízmű átadását.
Fotó: archív

A nagykanizsai közgyűlési többséget adó Éljen VárosuNk! Egyesület (ÉVE) frakciója egyhangúlag úgy döntött: a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt.-t nem veheti át az állam. Ez volt a hétfőre összehívott, majd keddre áttett azonnali soron kívüli közgyűlés egyik legjelentősebb döntése.

Azonban a képviselők nem ezzel az előterjesztéssel nyitottak, hanem az állami kompenzációként még 2021-ben a város számára megítélt, hányattatott sorsú 588 millió forintos kompenzáció ügyével. Mint az emlékezetes: már a sokadik projektlista készült el, ám úgy tűnik, ez sem a végleges. Balogh László polgármester felvezetőjében rámutatott: az első változat óta eltelt egy évben az árak brutális mértékben növekedtek, s a víztorony projektlistán szereplő felújításának költsége a kezdeti 270 millió forintról mára több, mint 600 millióra növekedett. Az első, 28 beruházást tartalmazó listán szereplő projektek száma mostanra 17-re csökkent, de még ez is változik, hiszen például a víztorony korszerűsítése immár a teljes összeget felemésztené, sőt, nem is lenne elegendő. Viszont sokáig már nem lehet elodázni a beruházást az ivóvízellátás biztosítása érdekében. Ezért a polgármester szerint az egy éves késlekedés és huzavona miatt a teljes felújításnak ma már nincs realitása. Balogh László az ÉVE uralta tulajdonosi bizottság döntését kérte a helyzet feloldásához, ugyanakkor azt a kérdést tette fel, hogy vajon ki vállalja az egy évig tartó vita következményeinek ódiumát? Ugyanis közel sem biztos, hogy az említett probléma csak ennél az egy projektnél merül fel.

Bizzer András alpolgármester szerint ez a helyzet azért állhatott elő, mert az ÉVE egy évvel ezelőtt rossz döntést hozott, ugyanis részleges felújítást már korábban is lehetett volna kérni. Némi malíciával azt javasolta, a tulajdonosi bizottság egyeztessen a vízmű vezérigazgatójával a hogyan továbbról, hiszen Cziráki Lászlót az ÉVE-többség nevezte ki, így valószínűleg jó a kapcsolat.

Horváth Jácint, az ÉVE frakcióvezető-helyettese az érintett állampolgárok nevében is kikérte magának, hogy rossz döntéseket hoztak volna az 588 millió forint sorsát illetően, szerinte például az óvodák klimatizálása nem volt rossz döntés.

Szabó Szilárd, a Fidesz frakcióvezetője reagált, mondván: senki nem mondott olyat, hogy valamelyik projekt ne lenne fontos.

Hosszas vitázás és egymásra mutogatás után a közgyűlés dr. Fodor Csaba, az ÉVE frakcióvezetője módosító javaslatát szavazta meg, eszerint a projektet szétbontják és felkérik a polgármestert, hogy első ütemben a Mura 1 és Mura 2 távvezetékeken lévő csőhidak felújítását terjessze a közgyűlés elé. Ez a feltétele a víztorony későbbi korszerűsítésének.

A Délzalai Vízmű Zrt. sorsa így is úgy is bizonytalan.

A közgyűlés másik nagy horderejű döntése szintén az ivóvízszolgáltatáshoz kapcsolódott, a vízmű feladatellátásának és a közművagyonnak az állam részére történő átadásáról szólt. Balogh László elöljáróban elmondta: támogatja a nettó 13 milliárd forint értékű víziközművagyon és a vízmű feladatellátásának átadását az államnak, hozzátéve, tavaly az önkormányzat 12 millió forintot biztosított annak érdekében, hogy a vízmű büdzséje plusz egymillióval pozitív tartományba kerüljön. Emellett Cziráki László vezérigazgató 5 millió forint jutalmat is kaphatott. Rámutatott: az energetikai költségek növekedése miatt a vízmű pénzügyi helyzete a jövőben tovább romlik és a városnak nem lesz lehetősége arra, hogy akár milliárdos nagyságrendű pénz-visszapótlást hajtson végre a cég esetében. Jelezte, ha jó lenne a vízmű pénzügyi helyzete, még ő maga is elgondolkodna azon, hogy igen, maradjon az önkormányzatok tulajdonában.

Dr. Fodor Csaba kijelentette: az ÉVE nem szavazza meg a vízmű átadását. Jól mutatja a „kukaholding” megalapítása és későbbi működése, az autópályák „államosítása” – előbbitől nem lett se jobb, se olcsóbb a szemétszállítás, az autópálya-használat viszont többe kerül – ,,hogy ha valamit az állam működtet, annak jó vége nem lesz.”

Balogh László úgy vélekedett: ha a vízmű integrációjára nem kerül sor, hosszú távon nem garantálható a biztonságos működtetés.

Dr. Károlyi Attila (ÉVE) szerint egy jól körvonalazódó érdekcsoport akarja megkaparintani a kanizsai vízművagyont, az állam most azért akarja birtokba venni a vízműveket, hogy aztán – ahogy fogalmazott – „odaadja a haveroknak magáncélra”.

Végül a közgyűlési többség nem szavazta meg az integrációt, viszont elfogadta dr. Fodor Csaba módosító indítványát, mely alapjában véve arról szólt, hogy csak és kizárólag a kormányzat a felelős a vízmű rossz anyagi helyzetéért.

Volt még egy izgalmas napirendi pont a közgyűlésen: Balogh László polgármesteri vétója következtében újra a képviselők asztalára került a Demokratikus Roma Vezetők Egyesülete (DRVE) korábban az ÉVE által lesöpört kérelme. Ebben a szervezet azt szerette volna elérni, hogy a Baptista Szeretszolgálattal együttműködésben működtetett népkonyhának is helyszínt adó Zrínyi utca 42-es szám alatti központjuk most, a hónap végén lejáró bérleti szerződését hosszabbítsák meg. Az elnök, Tejfel József vezetésével több szimpatizáns megjelent a közgyűlésen, demonstrálva tiltakozásukat, ugyanis az ÉVE-frakció a bérleti szerződést nem kívánta, nem kívánja meghosszabbítani. Számos érv elhangzott mindkét oldalról pro és kontra, az ÉVE cáfolta, hogy politikai bosszúról lenne szó (Tejfel József köztudottan a Fidesszel szimpatizál), de azért elvették a Zrínyi utcai ingatlan bérleti jogát a civil szervezettől. Sőt, a jogszerűséget megkérdőjelezve el fogják távolítani a népkonyhát működtető együttműködésből is a DRVE-t, s az önkormányzat új szerződést igyekszik kötni a baptistákkal. A Fidesz-frakció szerint nem biztos, hogy ez menni fog, hiszen a DRVE-nek is megvolt a maga szerepe ebben a kapcsolatban. Így aztán szerintük elképzelhető, hogy sikerült likvidálni a népkonyhát, amely 120-130 ember számára kínált melegételes étkezési lehetőséget.

Horváth Attila