Interjú Mészáros T. Lászlóval

Mészáros T. László sokrétű alkotó. Fotós, animációs filmeket készít, karikatúrákkal jelentkezik, társasjátékokat talál ki, s még folytathatnám a felsorolást.

Mint mondja, az egyes ágak szervesen összefüggnek nála, de az természetes, hogy egy-egy időszakban más és más tevékenység kerül előtérbe.

Folytatjuk beszélgetésünket „Mészivel”…

– Volt már arra példa, hogy visszaéltek a fotóddal?

– Sajnos volt ilyen eset. Politikai célzatú sunyi akcióhoz használták fel egy erdélyi családról készült képemet – hamis névvel – azzal a szöveggel, hogy még soha nem jártak Magyarországon, mégis szavazhattak az itteni választáson. Nos, ők évekig itt éltek, ráadásul Zalában, azóta is barátaim, tartjuk a kapcsolatot. Feljelentést tettünk a rendőrségen, Budapesten a Teve utcai központban hallgattak meg bennünket.

– Készítettél már könyvet Erdélyről?

– Folyamatban van már legalább nyolc éve, de több minden nehezíti a munkát, legfőképp az anyagiak. Tervezem, hogy hamarosan kimegyek, s megfotózom Zalaegerszeg három testvérvárosát, Marosvásárhelyt, Nyárádszerdát és Barótot. Szeretek Erdélybe menni. Szeretem az ottani embereket, a légkört, ahogy fogadnak bennünket.

– Foglalkozol (foglalkoztál) animációs filmekkel is…

– 1976-ra nyúlik vissza a történet. Az egerszegi filmklubhoz jártunk be két osztálytársammal. Már az első filmem bejutott az országos szemlére, ahol díjat nyert. A lelkesedés korábban is megvolt, a siker pedig nagy lendületet adott. Viszont az érettségi után nem tanultam tovább. Később aztán jelentkeztem Kaposvárra, a tanítóképző főiskolára, de csak a kilincsig jutottam.

– Hogy értsem ezt?

– Elutaztam Kaposvárra, megfogtam a főiskola bejárati ajtajának kilincsét, aztán visszafordultam. Mit keresek én itt? – tettem fel magamnak a kérdést. Filmezni akartam.

– Hogyan kerültél a Zalai Hírlaphoz?

– Az egyik barátom, Paulovics Zoltán említette, hogy szóltak neki, de ő nem akar fotózni, s a mezőgazdasági rovat sem érdekli. Mondta, hogy menjek be, jelentkezzek, ha akarok. Felhívtam a hírlapot, bevittem a fotóimat, a verseimet, a rajzaimat, s Hári Sándor főszerkesztő-helyettes felvett. Azt azért említette, hogy a színes fotókról ott mondjak le, mert egyhamar nem lesz színes újság a Zalai Hírlap. Egyébként sincs színes labor, az Ofotérttal pedig nincsenek kapcsolatban. Meglepődött, amikor elmondtam neki, hogy a képeket én laboráltam otthon.

– Miért hagytad abba az animációs filmezést?

– Nem volt megfelelő technikánk. Nem volt esélyünk Budapest és Kecskemét mellett.

Ekler Elemér
(Folytatjuk)