Zalaegerszeg 775 esztendeje kiemelten fontos városa az országnak, teljesítményére méltán lehet büszke minden magyar – hangoztatta a megyeszékhely ünnepi közgyűlésén május 13-án, pénteken a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely példamutatónak nevezte, ami Zalaegerszegen a rendszerváltást követően és az elmúlt évtizedben történt. „Sikerült megújítani a Szent Rafael megyei kórházat, megfelelő környezetet teremtve a gyógyításhoz; folyamatos és egészen lenyűgöző az északi ipari park fejlesztése, újabban a ZalaZone járműipari tesztpálya és a harckocsigyár építése” – sorolta az eredményeket.

A politikus úgy fogalmazott, mindez figyelemreméltó központtá teszi a várost immár nem csupán Magyarország, hanem egész Európa gazdasági térképén.

A miniszter az elődökről, a hétköznapi hősökről és a sorsalakító személyiségekről is megemlékezett.

„Amikor Zalaegerszegre gondolunk, mindenkinek eszébe jut Mindszenty József hercegprímás negyed évszázados szolgálata” – fogalmazott, jelezve, hogy a hercegprímás idejében, 1918 és 1936 között tevékenykedett Zalaegerszeg polgármestereként egy kiemelkedő személyiség – az ünnepi közgyűlés által posztumusz díszpolgári díjban részesített –, Czobor Mátyás, aki a legnehezebb időkben is szembetűnő eredményeket tudott elérni.

Az egykori városvezetőt sem kímélte a kommunista diktatúra: egy présházba száműzve, nyomorban, reménytelenségben halt meg – fűzte hozzá Gulyás Gergely. Hangsúlyozta, díszpolgárrá avatásával a város visszaadta Czobor Mátyásnak mindazt, amit a 20. századi történelem elvett tőle, megadva számára az őt megillető rangot a városban, és annak történelmében.

Gulyás Gergely kitért arra, hogy példát lehet venni ma Zalaegerszegről azért is, mert az erőforrásait jól osztotta be, ezért válhatott vonzóvá a legjobbak között számon tartott vállalatok számára is, benépesítve az ipari parkját.

Zalaegerszegről „elmondhatjuk, hogy mind gazdaságát, mind kulturális, sport- és közösségi életét tekintve rohamléptekben fejlődő város” – summázta, megjegyezve, hogy minden ország olyan, amilyenek a települései: ha gyarapodnak a települések, erősödik az ország is.

Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester ünnepi beszédében elmondta, hogy Zalaegerszeg első írásos említése óta 775 év telt el. Hozzátette: a település 1732-ben hivatalosan is megyeszékhellyé vált, ma pedig virágzó, békés, barátságos és szerethető város, ahol jó élni, és ahová jó visszatérni.

A város napját azért tartja Zalaegerszeg minden évben május 13-án, mert 1885-ben ezen a napon vált rendezett tanácsú várossá. Az ez alkalomból tartott ünnepi közgyűlésen adták át a település legnagyobb kitüntetéseit is. Czobor Mátyás posztumusz díszpolgárrá avatása mellett Pro Urbe díjban részesült Szalai Zoltán, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház főorvosa, a Szidónia-díj megalapítója, valamint Szalontai Tibor, aki szintén a megyei kórház főorvosa.

A közigazgatásban végzett kiemelkedő szakmai munkájáért elismerésben részesítettek öt hivatali dolgozót is. Tóth Péter, az adóosztály szakreferense címzetes főtanácsosi, Tolvaj Ramóna, a polgármesteri kabinet szervezési szakreferense címzetes-vezető főtanácsosi, Mónok Andrea, a műszaki osztály közútkezelő szakreferense címzetes-vezető főtanácsosi, Lévai Éva, a szociális és igazgatási osztály nyilvántartási szakreferense szakmai tanácsadói, míg Cseke Tibor, a műszaki osztály osztályvezető-helyettese szakmai főtanácsadói címet kapott.

A város napja alkalmából az önkormányzat hivatalának relikviákat őrző vitrinje kiegészült a megyeszékhely rekonstruált középkori pecsétnyomójával és pecsétlenyomatával.