Üzenet egykori diákvárosomnak (14.)

A technikumi kötelező üzemgyakorlatok mellett tanáraink gondoskodtak arról is, hogy megismerjük Nagykanizsa jelentősebb üzemeit. Napjaink sajnálatos eseménye kapcsán azonnal a Tungsramban tett üzemlátogatás ugrik be. Akkor nem a leépítés, a dolgozók elküldése volt napirenden, hanem a fejlesztés.

A millennium évében, 1896-ban alapított gyár sok mindenen ment keresztül. A szocialista tervgazdálkodás időszakában is részvénytársaságként jegyzett cég gyakorlatilag állami nagyvállalatként működött. Az 1963-ban született döntés értelmében egy évvel később megkezdődött a tömeggyártás vidékre telepítése. A fényforrásgyártás bázisának Nagykanizsát választották, hiszen itt állt rendelkezésre az üveggyártáshoz szükséges földgáz. 1965 szeptemberében indult a termelés, 1969 április elsején szűnt meg a gyár kísérleti jellege. Ebben az évben a Tungsram fényforrások húsz százaléka készült a dél-zalai városban. Ez idő tájra tehető a mi üzemlátogatásunk a Tungsramnál.

Zalaegerszegre jóval később kopogtatott be a nagyvállalat, itt 1976-ban kezdődött a termelés. A megyeszékhelyi üzem lényegesen kisebb, s más termékskála is jellemzi. A mostani, 2022-es elbocsátásoknál is érződik ez. Nagykanizsán 700, Zalaegerszegen 60 dolgozónak szűnik meg a munkaviszonya, országos viszonylatban 1600-nak.

 

 

A Zalahús esetében viszont éppen fordított volt a történet, mint a Tungsramnál. Az egykori zalaegerszegi Farkas-féle húsfeldolgozót (1929-ben alapították) 1949-ben államosították. 1950-től Zala Megyei Húsipari Vállalatként működött, közben beolvasztotta az egykori kanizsai vágóhidat.

1989-től a Zalahús Rt. nevet viselte, 2002-ben még névadó szponzora is volt az NB I-ben bajnokságot nyerő ZTE labdarúgócsapatának. Aztán megkezdődött a hanyatlás időszaka. 2005-ben elindult a felszámolása, majd 2007-ben bontani kezdték a gyártelepet. Ma már bevásárlóközpont van a helyén.

Reméljük, nem ilyen sors vár a Tungsramra.

A Winkler Lajos Vegyipari Technikum diákjaként az egykori üzemlátogatások sorából egyet még kiemelnék. A Kanizsa Sörgyár több szempontból is emlékezetes marad. Diákként nem gondolhattam arra, hogy évek múlva sokszor visszatérek ide – újságíróként. Egy nagymúltú, híres gyár kimúlásáról írtam hosszú cikksorozatot. (Erről majd később még esik szó…).

Kanizsa Sörgyár, Zalahús… Ma már csak múlt. Nehogy a Tungsram is csak ennyi legyen.

Ekler Elemér
(Folytatjuk)

 

 

Kanizsa és Egerszeg… (10.) (2021.12.14.)

Kanizsa és Egerszeg… (11.) (2022.01.25.)

Kanizsa és Egerszeg… (12.) (2022.02.18.)

Kanizsa és Egerszeg… (13.) (2022.04.14.)