– avagy a „mutyis” rendszerváltás egyik példája

Sorozatunk előző részében dr. Boros Imre, az első Orbán-kormány Phare-ügyekért felelős minisztere érdekes részleteket elevenített fel a Tungsram Rt. amerikai tulajdonba kerüléséről. Az 1896-ban, vagyis a millennium évében alapított cég azon kevesek közé tartozott, amelyek a Rákosi- és a Kádár-rendszerben is részvénytársasági formában működtek, ám ez amolyan fából vaskarika megoldás volt.

A Tungsram átjátszása a General Electricnek (GE) a rendszerváltás előtti és ideji és mindmáig tisztázatlan privatizációs ügyek egyik példája. Talán már soha nem derül ki hitelt érdemlően, hogy mekkora kár érte a magyar államot.

Folytatjuk beszélgetésünket dr. Boros Imrével.

– Az osztrák Girozentrale Bank tehát megvette a Magyar Hitelbank tulajdonába került Tungsram-részvényeket…

– Igen, de már jóval korábban megvolt a szakmai érdeklődő, az amerikai General Electric. Az osztrák bank – nyilván nagy haszonnal – pedig továbbadta a részvények negyvenkilenc százalékát.

– Az úgynevezett rendszerváltás után következett az újabb tranzakció.

– A Magyar Hitelbank vezérigazgatója Töröcskei István lett. Behívták a pénzügyminisztériumba, mert az állam tulajdonában lévő cégeket ez a tárca jegyezte. Az asztal egyik oldalán Töröcskei István és helyettese, a másikon Szabó Iván pénzügyminiszter és a General Electric elnök-vezérigazgatója ült. A Magyar Hitelbanknak még volt minimális része a Tungsramban, az állami részesedéssel együtt ötvenegy százalékot tett ki a magyar tulajdon. Ezt kapta meg titkolt áron az amerikai cég, amely így százszázalékos tulajdonos lett. A Tungsram esetében is látni lehetett a mutyis rendszerváltást. A vevő meg az eladó egymás mellett ült a másik részvényessel szemben, akinek egyébként partnere volt, mint az állam képviselője.

Ekler Elemér
(Folytatjuk)

 

 

A pislákoló Tungsram (1.) 2022. 04. 27.

A pislákoló Tungsram (2.) 2022. 04. 28.

A pislákoló Tungsram (3.) 2022. 04.29.