A pislákoló Tungsram (3.)

2022. 04 29. 08:55

– avagy a részvények csalafinta átjátszása

Bár a felvétel fekete-fehér, a csillag a gyárépület tetején vörös. Még a szocialista időben készült a fotó, de a cégfeliraton is látható, hogy a Tungsram részvénytársaságként szerepelt.
Fotó: MTI/MTVA archívum

Ugorjunk vissza az időben 33 évet! 1989-ben vagyunk. A nagy múltú Tungsram életében sorsdöntő esztendő. Ezt idézzük fel dr. Boros Imrével, a zalai származású közgazdásszal, az első Orbán-kormány Phare-ügyekért felelős miniszterével, aki aktív szereplője volt ennek az időszaknak (is).

– A Tungsram már a rendszerváltás előtt is részvénytársaság volt. Hogy lehetett ez a szocialista rendszerben?

– A Tungsram privatizálása a rendszerváltás előtti időszak egyik igen zavaros ügylete volt. A cég a szocializmus időszakában is azon kevesek közé tartozott, amelyek formailag megtartották részvénytársasági státuszukat. Ezen vállalatok közé tartozott még például az IBUSZ, s a GYSEV (Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. – a szerk.).

– Mi volt ennek az oka?

– Rákosi Mátyás és Kádár János kénytelen volt ezt eltűrni, mert ezek a cégek jelentős külföldi üzletet bonyolítottak le. Rengeteg devizájuk volt külhonban, ami egy erőszakos beavatkozás esetén elveszett volna. Bár ezek a cégek nevükben részvénytársaságok voltak, valójában állami vállalatként működtek. Amikor Magyarországon forint lett a fizető eszköz, 6 milliárd forintban állapították meg a részvények összértékét 200 forintos címletekben. Ám a Tungsram, mint általában a többi ilyen vállalat, nem kapta meg a működéséhez szükséges tőkét az államtól. A Tungsram nem volt rossz cég, növekedett, de a további fejlődéshez tőke kellett volna.

Dr. Boros Imre: – Találtak egy csalafinta megoldást.
Fotó: archív

– S honnét szerzett pénzt?

– Folyamatosan a Magyar Nemzeti Bank hiteléből finanszírozták. S ekkor jött a változás! Az MNB-ból kereskedelmi bankok váltak ki, például a Magyar Hitelbank, amelynek ügyfele lett a Tungsram. A cég tartozása folyamatosan nőtt, növekedett.

– Nyilván lépni kellett…

– Találtak egy csalafinta megoldást, mondhatnám azt, hogy egy nem szabályos megoldást. Az államé volt a Tungsram, s a Tungsram tartozott a Magyar Hitelbanknak. Nem azt csinálták, hogy felmérték a cég valóságos eszközállományát, ami nem 6 milliárd forint volt, hanem annak akár tízszerese is. Azt mondták: itt van ez a 6 milliárd részvénytőke, s a Magyar Hitelbank hitelrészét beforgatjuk részvénybe. Így lett a Magyar Hitelbank a Tungsram legnagyobb részvényese.

Akkoriban Demján Sándor volt a Magyar Hitelbank elnöke.
Fotó: origo

– S innét akadálytalan útja volt a szabadrablásnak?

– A Magyar Hitelbank részvényeinek többségét eladták az osztrák Girozentrale Banknak. Ez a bank nyilván nem lámpagyártó gépsorok tulajdonosa akart lenni, hanem megvolt már, hogy kinek adja tovább a részvényeket. Demján Sándor, a Magyar Hitelbank akkori elnöke engem, mint vezérigazgató-helyettest küldött volna Bécsbe a szerződést aláírni, de inkább elmentem Lengyelországba síelni. A szerződést Bartha Árpád, a másik vezérigazgató-helyettes írta alá. Ő elnök-vezérigazgató lett, engem pedig hamarosan kirúgtak.

Ekler Elemér

A Tungsram történetét természetesen folytatjuk, egyre érdekesebb részletekkel.

 * * *

A hagyományos lámpagyártásnak vége…
Fotó: tungsram.hu

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) a korábbi gyakorlatnak megfelelően mindent megtesz azért, hogy mielőbb befektetőket vigyen a Tungsram létszámcsökkentése miatt érintett településekre, felhasználva a meglévő infrastruktúrát és munkaerőt – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a HIPA-nak kialakult gyakorlata van a hasonló esetek kezelésében, korábban ilyen helyzetet a Befektetési Ügynökség sikeresen kezelt például Ózdon, Komáromban illetve Nemesvámoson is.

„Ezúttal is azért dolgozunk, hogy az érintett munkavállalók mielőbb új munkahelyet találjanak, és a helyzetük megnyugtató módon rendeződjön” – áll a közleményben.

Magyarország évről évre eredményesen vesz részt a befektetésekért folyó nemzetközi versenyben, a beruházási rekordok a stabil politikai környezetnek, az alacsony adóknak és a magyar munkavállalók szorgalmának és tehetségének köszönhetők – tették hozzá.

A Tungsram szerdán jelentette be, hogy megszünteti a hagyományos világítástechnikai termékek gyártását, ezért 1600 dolgozóját elbocsátja több ütemben az év végéig. Közleménye szerint elkerülhetetlen a technológiai váltás, a továbblépés érdekében tervezett létszámleépítés legnagyobbrészt a gyári dolgozókat érinti, mind az öt gyárukban.

A vállalat menedzsmentje a döntésről szerdán tájékoztatta a dolgozókat, az üzemi tanácsot és a szakszervezeteket. „A 125 éves magyar exportvállalat csak így tudja megőrizni versenyképességét a világpiacon. A tervezett lépések 1500 ember munkájának megmentését jelentik” – írták.

Elsőként a kisvárdai és hajdúböszörményi gyárakban indul a leépítés. Az első ütemben érintett dolgozókat 2 hónap múlva bocsátják el. A cég még Budapesten, Nagykanizsán és Zalaegerszegen működik.

 

A pislákoló Tungsram (1.) 2022. 04. 27.

A pislákoló Tungsram (2.) 2022. 04. 28.